--Lucas szemszöge--
Ahogy berontottunk az ajtón egy férfi és az ájult Iza volt előttünk. Én egyből a lányhoz szaladtam, Rick pedig a férfihez. A kést kirántottam barátnőm torkából, malyd a fiú felé néztem aki eggyet bólintott és a férfire támadt. Gyorsan felkaptam Belt és rohantam vele ki a házból. A konyhából sírást hallottam. Francba a lágy szívemmel! Beléptem a helységbe ahol egy 40 es éveiben járó nő ült, tele hegekkel, harapás nyomokkal, horzsolásokkal és lila foltokkal. Felsegítettem és őt is magammal vittem, annyi külömbséggel hogy ő mellettem bicegett. Szerencsére 5percnyire volt a kórház ezért gyorsan odaértünk. A nőt elvitték lekezelni a sebeit, Belt pedig kivették a kezemből és a műtőbe vitték.
--Time jump--
Egy óra elteltével a nő leült mellém és vártam hogy mi lessz a lánnyal. Megtudtam hogy a férfi a férje akit egyszer megöltem de újra élesztette valaki és megfogadta hogy bosszút áll a mostoha lányán. A nőt Briana-nak hívják és Iza a vérszerinti lánya. Egy kis idő elteltével Rick is megérkezett pár vágással és horzsolással. Míg őt is leápolták megtudtam hogy a Bri soha nem akartam bántani se lelkileg, se testileg a lányát, de Jorden (a "férje" szerk.) kényszerítette rá. Többször bántotta Belt és Brit, de ők nem tudtak ellene mit tenni. Elmondta hogy amint felkel a lánya elmesél neki mindent és elkíséri az igazi apjához. Ekkor megérkezett Rick és kilépett a doktor Iza szobájából.
-Jó napot! Önök a lány hozzátartozói?-kérdezte komor arccal mire bólintottunk.-kezdjem a jó vagy a rossz hírrel?- vágott rögtön a közepébe.
-A jóval.- vágta rá Bri.
-Rendben. Az a jó hogy nem vesztette el az emlékeit, nem tört el egy csontja sem és nem zúzódott meg semmie.
-És mi a rossz?-kérdeztem remegő hangon.
-Az hogy kómában van és..-halkult el.-nem fog tudni többé beszélni..
-MI??-kiabáltuk mind a hárman.
3,21K😱😍 Nagyon köszönöm hogy ennyien olvassátok!
YOU ARE READING
Vérfarkasok átka ((Befejezett))
Werewolf"-Megjárod hogy megszülettél!- ragadta meg a kését és a nyakamhoz emelte. -Meg ne próbáld!-szűrtem ki fogaim közül-úgyis te járod meg!-mosolyogtam rá gúnyosan. -Azt csak hiszed "kislányom"!-mondta az utolsó szót teljes undorral a hangjában és a kés...