A Szent Márk Gimi✔

43. rész

Március 12. (Kedd)

Reggel kedvtelenül ébredtem. Ma van a 15. szülinapom. Igazából úgy kezdődött, mint minden átlagos nap. Felöltöztem, hogy suliba menjek, az osztálytársaim felköszöntöttek, bent ültem 7 órát a padban utána Kami haza kísért engem. Csakhogy, az egész borzalom itthon kezdődött. Ugyanis délután a ház tele volt a szüleim üzlettársaival, akik engem ünnepeltek. Egy laza kék egybe ruhában és felkontyolt hajjal ültem a kanapén. Untam az egészet. Én nem így képzeltem el a szülinapomat. Mindig is arról álmodtam, hogy a barátaim lesznek csak itt, de nem így lett. Nem is engem ünnepelnek. Nem is ünnepelnek semmit. Ez inkább valami összejövetelre hasonlított, mintsem egy kamasz lány szülinapi "partijára". Felálltam a kanapéról és a konyhába mentem Rozi nénihez.
- Nem tetszik a parti?
- Ez nem parti. Utálom ezt az életet - vettem el egy kölyök pezsgős poharat és belekortyoltam. - Elhiszem - nézett rám őszi te sajnálattal Rozi néni.
- Legszívesebben elmennék most! - tettem le a poharat a pultra.
- Tudom kicsim, de nem teheted - fogta meg a kezem az idős néni. Ekkor csengettek. Megfordultam és mentem ajtót nyitni. Kinyitottam az ajtót és egy férfi meg két fiú állt az ajtóban. Döbbenten néztem a szintén megszeppent fiúra. - Már nem is üdvözölsz Leila - mosolygott rám apa egyik munkatársa.
- Elnézést. Jöjjenek beljebb - álltam arrébb. Levi kissé sokkosan lépett be.
- Ez meg mi? - kérdezte pár perccel később. - Ez? - néztem körbe gúnyosan. - Ez kérlek szépen a szüleim partija - horkantam fel. - Dehát nem neked van ma a szülinapod?
- Kellemest a hasznossal, Levi. Kellemest a hasznossal - néztem rá és elindultam vissza a konyhába.
- Honnan ismered Havasi Leilát? - hallottam még Kevin döbbent kérdését.
- Osztálytársam. Róla meséltem a múltkor - válaszolta Levi.

Levi

- Te képes vagy segíteni neki?! Úristen, szerintem akadj le a csajról! - tette a kezét a vállamra Kevin.
- Mert? - kérdeztem értetlenül.
- Mert ez a csaj, egy beképzelt liba! Minden egyes ilyen partin elvonul drámázni és mégcsak a vendégekkel se foglalkozik! - magyarázta Kevin. Ekkor Leila rontott ki a konyhából és felment az emeletre. - Látod? Mondtam - nézett rám Kevin.

Leila

Sírva csaptam be a szobán ajtaját. Attól lennék beképzelt, hogy az állítólagos partimat nem élvezem?! Kapja be Kevin! Ettől féltem, hogy mi lesz, ha valaki rájön arra, hogy milyen is a családom. Gazdag. Én nem vagyok olyan, mint a többi elkényeztetett gazdag csitri! Én normális vagyok. Én csak normális életet akarok élni, olyan nagy kérés lenne?! Sírva ültem le az ágyamra. Olyan öt perccel később valaki kopogott az ajtón. Megtöröltem az arcomat egy zsepivel és kinyitottam. Levi aggódva állt az ajtó túloldalán. - Minden oké?
- Őszintén? Nem. Rájöttél arra, amiről nem akartam, hogy senki se tudjon. Most biztos elítélsz, plusz Kevin mindenféle hazugságot is mondott rólam, dehát... ez az életem - tártam szét a karjaimat, mire Levi olyat tett, amire kibaszottul nem számítottam. Egy szó nélkül lesmárolt engem. Nem tudtam erre, mit reagálni, így csak álltam, mint egy szerencsétlen. Az egészet anya hangja törte meg.
- HAVASI LEILA!!! - üvöltött, mire Levi rémülten ugrott hátrébb.
- Mégis mi a fészkes fenét csináltok?!
- Semmit! - tagadtam azonnal.
- Igen, semmit?! Ez érdekes, mert én nem egészen úgy láttam! Téged pedig, nem akarlak többé ilyen körülmények között Leila közelében látni, világos?! - nézett Levire, aki halál sápadtan bólogatott. Anya az idegességtől vörös fejjel ment el. Néma csendben néztünk egymásra. - Elég szigorú veled - jegyezte meg halkan Levi.
- Igen, az - értettem vele egyet. Ezután az incidens után inkább lementünk beszélgetni, majd Levi valamikor este ment el. Miután a többi vendég is elment lefürödtem utána segítettem Rozi néninek elpakolni aztán lefeküdtem aludni.

-----------------------------------------------------------

Sziasztok, remélem tetszett ez a rész! Leila a "szülinapi partija" miatt nem ment suliba... Levi megcsókolta őt, amiért Leila anyukája kissé ideges lett... vajon mit tartogat még ez a tanév?

By: M.