A Szent Márk Gimi✔

2. évad 18. rész

Október 2. (Szerda)

Valamikor az éjjel arra keltem, hogy nagyon szomjas vagyok. Kimentem a konyhába inni egy pohár vizet utána visszamentem a szobámba. Ásítva néztem az ablak irányába, de megláttam egy férfi alakját. Pár percig farkasszemet néztünk, majd kirohantam a szobámból. Levi szobájába futottam és rádugottam, mire ő fájdalmasan felnyögött.
- Megőrültél? Mennyi az idő?
- Levi, valaki engem figyelt az ablakomban!
- Mi?
- Gyere nézd meg! - szálltam le róla és kirángattam az ágyából. Átmentünk az én szobámba, de senki sem volt az ablakban.
- Én nem látók itt senkit.
- De ott volt az ablakomnál!
- Biztos csak álmodtad - ásította fáradtan. - Nem álmodtam! Tényleg ott volt valaki - ültem a földre kétségbeesetten.
- Hé, nyugi - guggolt elém. - Nem bánthat senki, amíg én itt vagyok! Rendben?
- Rendben - bólintottam. Levi felállított a földről és az ágyamhoz kísért. - Levi, itt alszol? Légyszi - kérleltem szépen.
- Persze - indult a babzsák fotelemhez. Leült rá és onnan figyelt engem.
- Jó éjt - mosolyogtam rá és lehunytam a szemeimet.

««««««««««««««««««««««««««««««««

Reggel arra keltem, hogy valaki zörög. Riadtan ültem fel az ágyban.
- Bocsi, Leila - nézett rám Levi.
- Semmi baj. Mennyi az idő? - vakartam meg a szemeimet.
- Negyed hét.
- Oké - másztam ki az ágyból. Levi kiment én pedig a szekrényemhez mentem kivenni a mai ruháimat. Gyorsan felöltöztem, kifésültem a hajamat, tettem fel egy kis alapozót a kialvatlan (és monoklis) fejemre, majd lementem reggelizni. A nagyi épp gofrit csinált.
- Jó reggelt, nagyi - ültem az asztalhoz.
- Neked is kincsem. Jó étvágyat - tett elém egy adag gofrit. Jó ízűen elkezdtem enni, miközben Levi is lejött. - De kicsípte magát valaki - mosolyogtam rá. - Mi? Ja, nem.
- Ne hazudj! Tuti Timi miatt? - csücsörítettem ezzel cukkolva őt.
- Kösz, de mivan Albival?
- Semmi.
- Majd lesz - kacsintott és kiment.
- Levi, nem eszel? - szólt utána a nagyi, de nem válaszolt. - Szerelmes a kis stréber - jegyeztem meg.
- Ne hívd így a bátyádat. Csak jól tanul. Neked is ezt kellene tenned - nézett rám a nagyi.
- Én igyekszem is. Finom volt, szia nagyi! - adtam neki egy puszit és elindultam a suliba, de a kapuban várt valaki. Mély levegőt vettem és elmentem mellette. - Szia, Lele - jött utánam Albi.
- Szia.
- Hogy vagy?
- Voltam már jobban is. Te?
- Kéne egy kis segítség - vakargatta a tarkóját.
- Miben?
- Van egy lány, aki tetszik nekem...
- Na mi van, már a ribancot is kidobtad egy másikért? - horkantam fel gúnyosan félbeszakítva őt.
- Nem volt akkor se senki. Ő mászott rám!
- El lökhetted volna magadtól!
- Meg is tettem!
- Jó, de hihetetlen, hogy most más tetszik neked! Én ebből szeretnék kimaradni, kösz!
- De Lele...
- Nem! Azt mondtad, hogy tavaly óta szeretsz engem! Persze, hogyne. Három napig se tartott a kapcsolatunk, mert te épp valami ribivel smároltál, míg én a kórházból mentem haza. Tudod milyen piszok jól esett? De tudod mit? Engem ezek után rohadtul nem érdekel, hogy mit mondasz! Sok sikert az új csajhoz, aztán a következőhöz és így tovább, de rám már ne számíts, Albi! - néztem rá meggyötörten és faképnél hagytam őt. Mélyen, belül nagyon fájt, hogy most a ribije után már más kell neki, ráadásul tőlem (az exétől) kért tanácsot! Normális?? Nem leszek többé az a hiszékeny liba, akinek nyugodtan lehet játszani a szívével, mert nem hagyom magam. Ha tényleg szeretne, akkor nem jelentette be, hogy más tetszik neki. Mintha egy tőrt szúrtak volna a szívembe és vagy százszor forgatta volna meg bennem. Fájt. Kicseszettül fájt. A suliba szótlanul mentem be. Kami és Lia épp a büfénél álltak, majd mikor megláttak engem mosolyogva köszöntek, de én a mosdóba mentem. Pár perccel később hárman voltunk a lány wc-ben és engem vigasztaltak.
- Ez szemét húzás volt tőle! - csóválta a fejét Kami.
- Leila, hadd átkozzam el! - könyörgött Lia. - Nem átkozol el senkit - szóltam rá halvány mosollyal az arcomon.
- Hjó - sóhajtotta beleegyezően.
- Menjünk - álltam fel a földről és kimentem. Az első óránk rajz volt, ahol őszi termések volt a feladat. Én rajzoltam pár gesztenyét és diót. Ötöst kaptam rá. Rajz után a lányokkal kimentünk az udvarra, de megtorpantam. Albi térden állva vadul gesztikulált Fruzsinak. Nem mondtam semmit csak emelt fővel mentem el mellette, miközben azt hajtogattam magamban, hogy „Maradj erős, Leila!”. Még elkaptam egy mondatfoszlányt.
- ...És én mindennél jobban szeretlek téged! - mondta Albi. Újabb késszúrás. Tehát Fruzsi tetszik neki. Vagyis már szerelmet is vallott. Nagyszerű. Csengetéskor bementünk törire. Az órán nem igen tudtam figyelni, mert a gondolataim elkalandoztak. Arra eszméltem csak fel, hogy Juhász kérdezett tőlem valamit. - Elnézést nem figyeltem - motyogtam.
- Legközelebb figyelj, Petra válaszolnál a kérdésre? - nézett a terem másik végében ülő lányra, mire ő válaszolt. Az unalmas töri után jött egy tesi, ahol csak futottunk. Olasz kultúrán egy videót néztünk Olaszországról. Matekon dolgozatot írtunk, amire tanultam és tudtam. Osztályfőnökin csak a hangzavar ment. Faragó próbált minket elhallgattatni, de nem nagyon sikerült neki.
- Mindenki kussoljon! - üvöltötte el magát Anna. Rögtön néma csend lett.
- Köszönöm, Anna, de lehetett volna szebben is.
- Nekik? Kétlem - válaszolt a lány a tanárnak. Faragó erre nem mondott semmit, csak belekezdett a mondókájába. Óra végén fáradtan mentünk kémiára. Az órán nem volt Nagy tanárnő, ezért egy órával korábban haza mehettünk. Hárman mentünk haza. Levi, Timi és én. Jó volt látni, hogy boldogok. Ami rólam nem mondható el, mert a fülembe bedugtam a fülhallgatómat és vadul üvöltött belőle Ábrahám: Hamis kapcsolat-ja. Tökre illett a helyzetemhez. Otthon felmentem a szobámba leckét írni utána leültem filmet nézni.

Október 3. (Csütörtök)

~ - Te tényleg elhitted, hogy szeretlek? - nevetett fel gúnyosan. Megsemmisülve álltam előtte patakzó könnyekkel.
- Igen, de látom hiba volt.
- Okos kislány! Ne hidd, hogy a világ csupa szép és jó, mert ez rohadtul nem így van. Ez a keserű valóság.
- Ezt eddig is tudtam, ehhez nem kellett volna az érzéseimmel játszanod! - léptem közelebb felé. Erre csak elnevette magát. - Ugyan már! Szerettem volna az arcod egy ilyen szituációban. Milyen érzés, hogy pótolható vagy?
- Fogd be!
- Különben mi lesz? - állt mellé egy hidrogén szőke cicababa.
- Direkt csinálod ezt?
- Igen - vigyorodott el Adrián és megcsókolta a szőke lányt. ~ Zihálva ültem fel az ágyban. Körbe néztem és láttam, hogy Levi újfent a fotelemben aludt. Mikor jött be? Na mindegy. Igyekeztem szabályozni a légzésemet és az órára néztem. 5:26-ot mutatott. Lassan kimásztam az ágyból és a szekrényemhez mentem kivenni a mai ruháimat. Fogtam azokat és a fürdőbe mentem felöltözni. Gyorsan kifésültem a hajamat, megmostam az arcomat és kijöttem onnan. Levi még mindig durmolt. Lementem a konyhába enni valamit. A papi épp kávézott és az újságot olvasta.
- Jó reggelt.
- Neked is. Már kész is vagy? - nézett fel az újságjából. - Igen, nem vagyok álmos - mentem a hűtőhöz kivenni pár tojást, hogy csináljak egy kis rántottát. Amíg az készült a papival beszélgettem. - Szerinted az ember miért az exével akarja megbeszélni, hogy más tetszik neki? - kérdeztem hirtelen. A papi hosszasan hallgatott, majd megszólalt. - Talán ez nem is igaz, csak féltékennyé akarja tenni az illetőt.
- És ha volt előtte egy másik ember aki miatt dobták?
- Albertre gondolsz?
- Ennyire nyilván való?
- Kicsit. Figyelj, ilyenkor nem teljesen tiszta minden. Lehet, hogy igazat mondd és túllépett a kapcsolatotokon vagy csupán féltékennyé akar tenni. Nem lehet tudni. Hallgass a szívedre!
- Tegnap hallottam, hogy szerelmet vallott az egyik barátnőmnek.
- Kaminak?
- Nem, Fruzsinak. Ő a-s.
- Ó. Figyelj kiscsillag, még ráérsz a pasizással. Adrián is egy jó gyerek volt, de tudjuk mi lett a vége - nézett rám mire elhúztam a számat.
- Igen.
- Na, Albertet párszor láttam csak, de ott a kórházban úgy tűnt nekem, hogy mindennél jobban szeret téged - folytatta.
- Akkor nem csalt volna meg.
- És ha igazat mondott? Hogy nem ő kezdeményezett? Mi van, ha valaki csak szét akart titeket választani?
- Nem tudom, ennek kevés esélye van.
- Az lehet, de annak már több, hogy odaég a reggeli - nézett a tojás irányába, mire én rémülten ugrottam oda. - Baszki, baszki, baszki! - zártam el a lángot a kissé sötét étel alatt. Elhúzott szájjal meredtem a reggelimre. - Ennek annyi - állt mellém megnézve az áldozatot.
- Köszi, papi én is szeretlek - néztem rá mosolyogva. - És köszönöm, hogy meghallgattál. Jól esett.
- Az unokám vagy - puszilta meg a fejem, majd újra a serpenyőre nézett és gondolkodott. - Viszont ez nem fog jólesni. Csinálok egy újat - dobta ki a kukába az elégetett reggelimet és újra kezdte. Én pedig inkább csendben figyeltem őt, nehogy harmadjára is újra kelljen csinálni. :) Miután kész lett, addigra Levi is le kecmergett az emeletről. - Mi ez az égett szag? - kérdezte, mire a papival csak összemosolyogtunk. Ez a mi titkunk.
- Semmi, de reggelizzetek utána menjetek az iskolába - tett Levi elé is egy tányérnyi tojást. Megettük utána elindultunk. Ő ment Timi elé én meg a suliba igyekeztem.

««««««««««««««««««««««««««««««««

A mai nap rémesen unalmas volt. Délután egyedül mentem haza, mert Levi és Timi mekibe mentek. Hiába hívtak magukkal, de én nemet mondtam. Nem akartam gyertyatartó lenni a randijukon. Hazafelé vettem egy álomfogót (remélem használni fog). Otthon megírtam a leckémet utána olvastam egy kicsit. Este megvacsoráztam, letusoltam és lefeküdtem aludni.

-----------------------------------------------------------

Sziasztok, remélem tetszett ez a rész! Vajon Leila tényleg látott valakit az ablakban vagy csak képzelte? Albinak tényleg más (Fruzsi) tetszik és be is vallotta neki?

By: M.