A Szent Márk Gimi✔

2. évad 20. rész

Október 5. (Szombat)

Reggel mosolyogva ébredtem fel. Lassan felnéztem és láttam, hogy Albi édesen alszik. Szorosabban öleltem át és lehunytam a szemeimet. Éreztem, hogy mocorogni kezd, majd egy puszit nyomott a fejemre. - Jó reggelt - néztem rá mosolyogva.
- Neked is, hercegnőm - puszilta meg az arcomat. - Nem vagy éhes? - ültem fel az ágyban.
- Most, hogy mondod, de.
- Mit kérsz? - keltem volna ki, de megfogta a kezem és visszahúzott az ágyba. - Téged akarlak csak - puszilta meg az orrom. Éreztem, hogy tetőtől talpig elvörösödöttem. - Nyugi, van Rómeó! - nevettem végül el magam. Kimásztunk az ágyból és lementünk a konyhába. Csináltam pár melegszendvicset és megreggeliztünk.
- Mit szeretnél ma csinálni? - harapott bele a szendvicsébe. - Nem tudom. Nézhetnénk valami filmet - vetettem fel. - Jó - mosolygott rám. Reggeli után elmosogattam és felmentünk a szobámba. Lefeküdtünk az ágyra és Albi keresett valami filmet. Végül a Bosszúállók: Végjáték mellett döntött. Alig kezdődött el a film én bealudtam.

Albi

Olyan öt perce ment a film, amikor Lele elaludt. Értetlenül néztem rá. Dehát nem rég kelt fel. Megfogtam a homlokát. Tűz forró volt. A filmet leállítottam és kimentem a fürdőbe. Hideg vízzel átáztattam egy kis törölközőt és Leila homlokára tettem, hogy lemenjen a láza. Amíg aludt én ápoltam. Olyan két órakor lassan kinyitotta a szemeit. - Nagyon fázok - suttogta. - Nem meg mondtam tegnap, hogy beteg leszel? - néztem rá szigorúan. - Ne haragudj!
- Nem haragszom, de magas lázad volt.
- Remek - hunyta le ismét a szemeit.
- Jobban leszel - pusziltam meg. Erre nem mondott semmit, csak átkarolta a kezemet. Mosolyogva ápoltam tovább életem szerelmét.

Október 11. (Péntek)

A hétvégén "szerencsésen" megbetegedtem. Levi hétfőn reggel ment Rómába és vasárnap jön haza Felipével. Mivel mára is érvényes az igazolásom, ezért nem mentem suliba. Reggel megreggeliztem utána filmet néztem. Délután Albi átjött hozzám.
- Hogy vagy, lógós? - mosolygott.
- Jól - vigyorogtam rá.
- Akkor megyünk ma abba a karaoke klubba?
- Naná, hogy! Kíváncsi vagyok, hogy milyen lehet.
- Rendben. Mit csináltál ma?
- Reggeliztem, filmet néztem, ebédeltem, sorozatot néztem, olvastam és most veled beszélgetek - soroltam. - Mit olvastál? - érdeklődött kedvesen. - A Szent Johanna Gimit. Hasonlít a Szent Márkra, annyi különbséggel, hogy ott a francia a fő nyelv és évfolyamonként kettő 12 fős osztály van.
- Értem. Hol tartasz?
- Az első könyvnél. Annyira jó! A főszereplő Rentai Renáta, egy csendes visszahúzódó lány, aki beleszeret a suli nagymenőjébe Antai-Kelemen Ádámba, vagyis Cortezbe, aki menő, deszkázik, gitározik és sok colát iszik - áradoztam, amit Albi csendben és mosolyogva hallgatott. Akkor meséltem neki az emós Virágról, a Reni által kémia zsenivé vált Ricsiről, a diktátor Kingáról, a kütyümániás Dave-ről, az állandóan evő és humorzsák Zsoltiról, a csendes Gáborról, a francia "Zsák"ról, a két kockáról vagyis Robiról és Andrisról és az állandóan késő, okoskodó Arnoldról. No meg a tanárokról, hogy Reni és Vladár nincsenek jó viszonyban a lány rajz tudása (vagy éppen annak hiánya) miatt, meg a Cortez Kardos összetűzésekről. Arról, hogy Cortezt Reninek kell korrepetálnia magyarból, Gondosról (a kémia tanár), aki egy elég furcsa nőszemély és folyton van valami a szájában, a rettegett Máday igazgatóhelyettes asszonyról, aki ha valakinek a nevét tudja, akkor arról mindent tud és a többiről. - Szóval röviden és tömören tetszik a könyv - mosolygott a kiselőadásom végén.
- Igen - nevettem el magam.
- Ennek örülök - ölelt meg.

««««««««««««««««««««««««««««««««

Olyan fél hatkor elkezdtem készülődni. Szerencsére a Szívvirág utca csak öt utcával van feljebb, de megbeszéltük a többiekkel, hogy előtte Ágiéknál találkozunk és onnan együtt megyünk oda. Mikor elkészültem kézen fogva mentünk ki.
- Majd jövök! - szóltam a nagyiéknak és kimentünk. Az utat végig beszélgettük. Mikor odaértünk páran akkor érkeztek meg. - Sziasztok - mosolyogtam Lacira, Orsira és Timire.
- Hali. Már kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz - vigyorgott Orsi.
- Adom - nézett a barátnőjére Timi. Időközben bementünk a garázsban. Többen bent ültek és beszélgettek, vagy ordibáltak. Köszöntünk nekik és leültünk a kanapéra. Vagyis Albi leült engem meg az ölébe húzott. Fél órát beszélgettünk utána negyed hétkor elindultunk. A mi kis csapatunktól visszhangzott fél Buda. A Blackhez érve egy hosszú sorban találtuk magunkat. - Ákos, nem elég nagy ez a klubb kettőnknek - vett fel cowboy pózt Ági, amin mi elröhögtük magunkat. Fél hétkor a sor elindult be. Az ajtóhoz érve egy biztonsági őr megnézte a diákigazolványunkat és beengedett. Elég jól nézett ki belülről. Volt egy nagy színpad, előtte középen asztalokkal és két oldalt volt maximum tíz box (összesen húsz box), aminek az ülőrésze hasonlított arra ami a Riverdale-ben volt a Dinerben, csak nagyobb (egy boxba tízen simán elférnek). A színpad mögötti falra fel volt szerelve egy nagy kivetítő és a színpad elején is volt egy valamivel (nem olyan sokkal) kisebb kivetítő is. Pár méterrel a bal oldali boxoktól volt egy pult, ahol inni és rágcsálni valót lehet venni. A falakat különböző zenei poszterek díszítették és szép sötét lilák voltak a falak (ahogy a plakáton is). A plafonon volt egy diszkó gömb és néhány színes LED fény, hogy még élvezetesebbé tegye az előadást. Mi ámulva néztünk szét. Rögtön elfoglaltunk két boxot. A háttérben halkan szólt a zene. Kellemes hangulat uralkodott. - Nekem eddig tetszik a hely - mosolygott Kami. Ebben mind egyet értettünk. Ekkor egy fiatal férfi lépett a színpadon az ötből az egyik mikrofonhoz. - Köszöntöm a mai estén megjelenteket. Örömmel látom, hogy sikerült felkeletni az érdeklődésüket ezzel az új klubbal. Még tavaly egy barátommal gondoltuk, hogy nyitni kellene itt a környéken is egy karaoke klubbot és ma sikerült! Minden asztalon van két három oldalas dallista, tehát van miből válogatni dalok terén és vannak szórólapok. Nyugodtan lehet venni és vinni belőlük. Előtte pár fontos tudni való. Akik érvényes nappali vagy esti tagozatos diákigazolvánnyal rendelkeznek, azoknak a belépés díjtalan, míg akik nem diákok, azoknak csupán ötszáz forint. Nem hiszem, hogy olyan drága, nem mellesleg bármilyen eseményen a belépők árából finanszíroznánk időközönként a sztár fellépőket. Alkoholos italt kiskorúaknak NEM szolgálunk ki, dohányzásra kint van lehetőség, ittas vagy drogos állapotban belépni/bent tartózkodni tilos! A mai napon a belépés díjtalan mindenkinek, de nem is szaporítanám a szót! A mai est első sztár fellépője nem más, mint Lil G és Nemazalány! - konferálta fel őket a színpadra, mire voltak vegyes reakciók. Azonban a rajongók többen voltak, mint az utálók. - Sziasztok, készen álltok egy fergeteges bulira? - kérdezte Lil G. Mindenki sikítva tapsolt és azt ordibálták, hogy „Igen, persze!”.
- Csak, hogy érdekes legyen, minden dalnál felhívunk három személyt énekelni mellénk, jó?!
- Igeen! - jött a válasz.
- Jó, akkor a reflektor fény válassza ki az első szerencséseket - mondta a mikrofonba Nemazalány. A reflektor fény elkezdett körözni a teremben, majd egy barna hajú szemüveges srácon állt meg. Mindenki megtapsolta, mire ő megilletődve ment ki. A fény ismét megindult. Ezúttal Orsin állt meg. Mi sikítva tapsoltuk meg őt, mire Orsi vörös fejjel ment fel a sráchoz. - Utolsó áldozat! - körözött ismét, majd egy szőke lányon állt meg. Nagyon ismerős volt nekem. Vihorászbva ment fel. - Mehet a Petőfi?!
- Igen!
- Akkor hadd szóljon! - ekkor megjelent a kivetítőn a dalszöveg. A zene elindult és öten énekelték a Petőfit. Orsi először félénk volt, de ahogy belejött egyre magabiztosabban énekelt. A dal végén hatalmas tapsvihart kaptak.
- Bemutatkoznátok? - kérdezte tőlük Nemazalány. Először a sráchoz lépett.
- Barni vagyok.
- Orsi - mosolygott a barátnőnk.
- Barbi - dobta hátra a haját a szöszi. Megvan honnan ismerős! Miatta vesztem össze Albival. Éreztem, hogy Albi izmai megfeszültek a derekamon.
- Ügyesek voltatok és további jó szórakozást - mosolygott rájuk Lil G és Orsi visszajött hozzánk. - Eszméletlen voltál! - ugrott a nyakába Timi.
- Köszi - ült le a helyére. Este negyed nyolckor a sztár vendégek elköszöntek és elmentek. Ezzel kezdetét vette a szabad éneklés. Megnéztük, hogy mik közül lehet válogatni. - Úristen! Van BlackPink, BTS és EXO! - visított fel Kami. Hát van, ami nem változik és ez Kami K-pop mániája. :)
- Nem is tudsz koreaiul énekelni - szólta le Milán. Itt már a fejünket fogtuk. Mikor tanulja meg végre, hogy ezt nem kellene? - Hol lehet jelentkezni? - kérdezte komoly arccal.
- Szerintem annál a tagnál, amelyik a laptop mögött ül - nézett a színpad mellé Patrik. Kami felállt és odament hozzá. - Milán, néha be kéne fogd a szádat - nézett rá Fanni.
- Ne most álljatok neki veszekedni! - szóltam rájuk, mert Kami a színpadra lépett. A szöveg megjelent és elindult a zene.

Kami a dal végén egy győztes mosolyt villantott Milán felé. Tőlünk nemcsak tapsot kapott, de még füttyögést is. Emelt fővel jött vissza hozzánk.
- Ki nem tud koreaiul énekelni? - ült a másik oldalamra Kami.
- Bocs - hajtotta le a fejét. - Semmi baj.
- Kér valaki valamit inni? - kérdezte Tilla. Sorban mindenki leadta a rendelést és egy bizonyos összeget, majd ő elment. Pár perccel később egy tálcával tért vissza. Mindenkinek odaadta az innivalóját és visszavitte a tálcát és leült közénk. Albi vállára hajtottam a fejemet és úgy hallgattam az előadást. Egyszercsak az a szöszi Barbi jött oda hozzánk. - Albi, te megcsalsz?! - nézett a barátomra.
- Ne játszd az eszed, cicababa! Soha a büdös életben nem voltál a csaja - szóltam be neki. A többiek döbbenten néztem rám. - Mit mondtál, nyomika?
- Azt, hogy én vagyok a barátnője és csak megcsókoltad, több nem volt.
- Honnan veszed?
- Bízok a barátomban - vigyorogtam rá ördögien. - Szóval ajánlom, hogy kopj le róla és rólunk különben elmegyek manikűröshöz és a leghosszabb karmokkal kaparom ki a pasi leső szemecskéidet. Világos voltam, aranyos? - kérdeztem nyugodtan.
- Még nincs vége - nézett rám és eltipegett. Egy diadalittas mosoly kíséretében ittam bele a colámba, de a barátaim pislogás nélkül meredtek rám. - Most mi van? - kérdeztem értetlenül.
- Ki vagy te és mit csináltál a barátnőmmel? - kérdezte Albi. Ezen elnevettem magam. - Sose hallottalak vagy láttalak még ilyennek - nézett rám Kami. - Én már igen - jött egy hang hátulról. Hátra fordultam, de azt hittem menten lefordulok.
- Csá, Leila - vigyorgott rám egy volt osztálytársam.
- Na nee, te mit keresel itt, Viki?!
- Eljöttem megnézni milyen is ez a hely. Jól elintézted azt a libát - nevetett fel. - Öhm, Édesem ki ez a tag? - emelte ki a becenevemet Albi.
- Oh, bocsi! Skacok ő itt egy volt osztálytársam Meződi Viktor. Viki, ők itt a barátaim és a jelenlegi osztálytársaim - mutattam be őket egymásnak név szerint.
- Örülök, hogy megismerhetlek titeket - mosolygott rájuk Viki.
- Szintúgy. Te, Leila milyen volt általánosban? - kérdezte vigyorogva Ákos. - Sokat depizett.
- Kussolsz! - fogtam be a száját.
- Miért? Vagdosta magát vagy mi? - érdeklődött kíváncsian Ági. Viki megnyalta a tenyerem én meg rögtön elengedtem. Pfújolva töröltem a pulcsijába a nyálát. - A szülei miatt. Sokan csak azért barátkoztak vele, mert a szülei sikeres üzletemberek és gazdagok - mesélte, majd nevetve nézett rám. - Te meg mi a jó Istent művelsz, királylány? - nevetett.
- Vissza a feladónak - nevettem már én is. - Na én megyek lassan. Sziasztok további jó szórakozást - állt fel és elment. - Egész rendesnek tűnik - mosolyogtak rám a lányok.
- Hát igen, talán ő volt az egyetlen, aki magamért barátkozott velem és nem a szüleim miatt - néztem a dallistát, majd az egyiken megakadt a szemem.
- Albi! Énekelsz velem?!
- Oké, mit? - kérdezte, mire én ráböktem. Grimaszolva nézett rám.
- Dehát ez egy díszbuzi - mondta, mire nyakon vágtam. - Tudod ki a díszbuzi!
- Ja, ez - fintorgott, majd újra kapott egy nyakast. - Jó, bocsi. Ahj menjünk.
- Ezaz! Köszi, cukorborsó! - pusziltam meg az arcát és kimentünk jelentkezni. A srác együttérzően nézett Albira. Szemforgatva mentem fel a színpadra. Albi mellém állt. Megjelent a szöveg, majd elindult a zene.

Éneklés közben igyekeztem Albit táncra bírni, ami sikerült is és ezzel nagyobb tapsot meg füttyögést kaptunk. Főleg a mi boxunkból jöttek az elismerések, de másfelől is jöttek. Egész jól éreztem magam, ahogy látszólag Albi is beletörődött, hogy egy "díszbuzi" (ami nem igaaaz!!!) dalát kellett énekelnie. A dal végén nagy tapsot kaptunk. Visszamentünk a többiekhez, akiktől záporoztak felénk az elismerések. Még negyed órát voltunk ott, de utána hazamentünk. Albi engem hazakísért. A kapuban elköszöntünk és bementem. Gyorsan letusoltam utána lefeküdtem aludni. Nagyon jó volt a mai nap!

-----------------------------------------------------------

Sziasztok, remélem tetszett ez a hosszabb rész! Leila beolvasott a lánynak, aki rámászott Albira, felbukkant egy volt osztálytárs és Albi kapott egy-két tockost, amiért Shawnt le díszbuzizta...

By: M.