kettő: "nem vagy méltó."

830 78 6
                                    

jimin kezdett belefáradni a folyamatos vitázásba. fájt a feje az egész napi ricsajtól az iskolájában, majd mikor hazaért, még egy adag óbégatás a bátyjával. mégis mindig összeszedte magát, tovább vitázott, hogy taehyung vele foglalkozzon. csakis vele. gyűlölte, ha yuna náluk volt, rosszabb esetben az éjszakát is bátyjánál töltötte, olyankor aztán jimin fülére tapasztva tenyereit sírta magát álomba.

"öt kör futás!" sípolt egyet testneveléstanáruk, mire mind megindultak. együtt volt a két évfolyam, így jackson, jeongguk és taehyung vezették a sort, mögöttük pár kondis srác, aztán a tömeg, végül pedig a kockák. jimin sétált. sosem volt valami nagy sportember, maximum jégkorit nézett az anyukájával, azt is nagy ritkán.
"mi van néma? nem hallottad? futás van!" jött bele jackson könyékkel, mire oldalra tántorodott, majd másik oldaláról jeongguktól is kapott egyet a bordái közé, így a hirtelen irányváltástól megbotlott és hasra esett. a kockákon kívül mindenki felröhögött. jimin csak örült, hogy az évfolyam női része nem látta bénázását.
"balfék..." köpte neki taehyung, mikor elrobogott mellette. utálta a tesiórákat. megalázónak tartotta és röhejesnek. ő inkább a padról nézte a többieket, főleg mostohabátyját.
taehyungnak még az izzadt póló is jól állt, na meg a hajpánt, amit minden tesiórán viselt. kitűnő volt minden sportból, vele ellentétben.  jimin szinte bukásra állt testnevelésből.
lassan feltápászkodva sétálni kezdett kopott converse cipőjében. nem törődött másokkal, egy kör után a kispadon ült, telefonját nyomkodva. egyik kezével sebes térdét piszkálta, amit az előbbi hasraesésével szerzett.
"jimin..." guggolt le elé testneveléstanára. vén fószer volt, de értett a gyerekek nyelvén, talán ezért is tisztelte őt jimin. "hozzak fertőtlenítőt?" kérdezte aggódva. jimin megrázta a fejét. nem szerette volna tanárát ugráltatni, hiába volt megértő a férfi.
"rendben, páros erősítőgyakorlatok! taehyung meg elkíséri jimint a kabinba és segít neki." kiáltotta tanára, mire jimin egyszerre érzett megkönnyebbülést és lett szuper ideges.
"persze, hogy nekem kell!" háborodott fel az idősebb, majd jimin hosszú ujjú pólójába markolva, felrángatva őt indult vele a testneveléskabinba. a kisebb igyekezett lépést tartani taehyunggal, miközben néha halkan felszisszent a csípő érzéstől, mit térdében érzett.
"egyszer az életben legyen tököd és bírj ki valamit!" morogta a magasabb, majd a kabint kinyitva a tanártól kapott kulccsal belökte jimint. a kisebb a polchoz bicegett és az elsősegélydobozért nyúlt, de az túl magasan volt neki. hiába egyensúlyozott lábujjhegyén, apró ujjai így is vagy húsz centire voltak céljától.
"törpe." motyogta taehyung, majd jimin mögé lépve könnyedén elérve a dobozt a kisebb mellkasának nyomta azt. "siess. nyerésre állunk." utalt csapatára az idősebb.
jimin lehajtva fejét ült a tanári székre, majd felnyitva a téglaszínű dobozt kivette a fertőtlenítőt, a vattát, a sebtapasz a kötszerrel együtt, majd a ragasztót is. remegő kezekkel tisztította ki sebét, majd tapaszt téve rá körbetekerte kötszerrel. legrögzítette a kötést a ragasztóval, de nem tudta azt eltépni, az olló meg egyszerűen nem vágta.
"francba..." próbálkozott és már könnyes volt a szeme az idegességtől.
"semmit nem tudsz önállóan megoldani, mi?" forgatott szemet taehyng, majd a kisebb elé térdelve könnyedén eltépte a ragasztót. jimin leesett állal bámulta a magasabb szálkás karjait és combjait, majd arcára tévedt tekintete. szőkésbarna haja arcába hullott, ajkait megnyalta. jimin kicsi szíve majd kiugrott a helyéről.
"mit bámulsz? menjünk már." állt fel taehyung, majd elindult, jimin pedig utána igyekezett. meg akarta fogni a kezét, majd megölelni őt, szorosan hozzábújni, de nem tehette. hiszen az idősebb ki nem állhatja őt.

miután hazaért, a szobájába bekuckózta magát, majd, péntek lévén, bekapcsolta gépét, hogy megnézze kedvenc sorozata új részét. ekkor taehyung rontott a szobájába. jimin azonnal ráemelte őzikebarna szemeit.
"add vissza a pulcsim." morogta az idősebb.
"nincs nálam." hazudott szemrebbenés nélkül jimin.
"ne hazudj, baszki, vagy kidobálok a szekrényedből mindent!" fenyegetőzött taehyung. jimin tudta, úgysem találná meg, hiszen ő maga a pulcsin ül.
"a testvéred vagyok, miért hazudnék?" csattant fel a fiatalabb.
"te... nem vagy méltó, hogy a testvéremnek nevezzelek. csak megtűrlek." felelte az idősebb érzelemmentesen, mire jimin lesütötte tekintetét.
"menj ki." mondta halkan, paplanjába markolva.
"kérem a pulcsim." vágott vissza taehyung.
"tűnj a szobámból!" kiáltott jimin lehajtott fejjel, hogy az idősebb ne lássa könnyes szemeit. csak az ajtócsapódás után merte felemelni fejét.
ő tényleg nem méltó ahhoz, hogy szerelmével bármilyen kapcsolatban is legyen.

sziasztok!
bocsánat a sok elmaradásért, de a suli nagyon kikészít :cc remélem tetszett a rész, szép délutánt!
~Shoya

i'm fine [vmin] ✔︎Where stories live. Discover now