i'm fine [vmin] ✔︎

tíz: "eufórikus."

"szia.." nyitott ajtót jimin a következő vendégnek unottan. nem gondolta volna, hogy élete első buliján egész este az ajtót fogja nyitogatni, így végül belefáradva az egészbe tárva nyitva hagyta azt és a konyhába indult. mindenütt papírpoharak hevertek és üres üvegek, így felszedve párat a sarokba állított, félig teli szemeteszsákba dobott. kezdett elege lenni az egészből, kényelmetlenül érezte magát a ráerőltetett kihívó ruhákban, mellesleg a feje is fájt a dübörgő zenétől. hiába zárkózott volna a szobájába, aludni úgysem tudott volna a hangzavartól.

vállat vonva indult a konyhapult felé, majd tanácstalanul megállt előtte.

"segíthetek valamiben?" meglepetten fordult hátra a hangforrás irányába, tekintete pedig egy barna szempárral találkozott, amihez ragyogó mosoly és egy formás orr tartozott. szemeit nagyra meresztve mérte végig az igencsak magas fiút. "oh, valószínűleg nem ismersz... daewon vagyok." nyújtott kezet, amit a fiatalabb zavartan fogadott.

"j-jimin.." pirult fülig, lesütve tekintetét.

"szóval jimin... ha jól gondolom, akkor tanácsra van szükséged." folytatta a fiú, fejével az italokkal roskadásig pakolt pult felé bökve.

"igen..." hebegte az alacsonyabb, mire daewon halkan felnevetett.

"keverek neked egy vodkanarancsot, jó?" nyúlt egy piros pohár felé a magasabb, majd megkeresve a hozzávalókat keverni kezdte azt a bizonyos italt. jimin árgus szemekkel figyelte minden mozdulatát, majd elfogadva a felé nyújtott italt azonnal bele is ivott.

"azta! ez nagyon finom!" vigyorodott el, majd szó szerint vedelni kezdett.

"hé, azért óvatosan! megárthat, és én nem vállalok felelősséget.." kacsintott, majd mosolyogva elvéve az immár üres, felé nyújtott poharat és ismét keverni kezdett.

mondani sem kell, a negyedik pohár után jimin igencsak spicces állapotba került, mivel teste végképp nem volt hozzászokva az alkoholhoz. a tánctér – azaz a nappali – közepén állt és táncolt, hátulról szorosan hozzá simulva a magas fiú, aki, mint később kiderült, az atlétikacsapat oszlopos tagja, kiválló magas- és távolugró. jimin csodálta ezt benne, mivel ő maga semmiben sem remekelt. emellett igencsak jóképűnek találta a fiút, és így, hogy az alkohol átvette teste és elméje fölött az irányítást, gátlástalanul a magasabb és mellesleg idősebb fiúhoz simult és a zene ütemére ringatta a csípőjét.

jimin különösen érezte magát. olyan... eufórikus volt az egész. nem érzékelte az időt, fogalma sem volt mi történik vele, így inkább lehunyta szemeit és hagyta, hogy a konyhában megismert fiú irányítsa.

"hé!" az éles hangra kinyitotta szemeit és bátyjával találta szembe magát. az idősebb azonnal dereka után nyúlt és egy egyszerű mozdulattal magához rántotta őt. "mi a fenét művelsz jimin?" pillantott le a fiatalabbra, ám meglátva mostohaöccse piros orcáit és csillogó szemeit nem kissé lepődött meg. "te részeg vagy?"

"csak egy picit ittam." kuncogott az alacsonyabb, kezét felemelve, mutató- és hüvelykujjával mutatva, mennyi is az a "pici".

"mondd, te normális vagy?" fordult taehyung most a magas srác felé. azonnal felismerte őt. nem voltak különösen jóban, de ellenségek sem voltak. taehyung nem igazán kedvelte a fiút, tenyérbemászónak gondolta, így meg sem próbált a közelébe férkőzni. most azonban eléggé kihúzta nála a gyufát.

"haver, nyugi, csak táncoltunk. mellesleg, nem a pasid, úgyhogy akár fel is szedhetném." vigyorgott daewon, kezeit védekezően felemelve, taehyung azonban csak még jobban felhergelődött, de nem balhézhatott, hiszen egyre többen pillantgattak feléjük.

"te, tünés a házamból," mutatott az atlétára, "te pedig, velem jössz!" fordult jimin felé, és csuklójára fogva az emelet felé kezdte őt rángatni.

"na, taehyung, eressz el, ez fáj!" nyafogott a fiatalabb, igyekezve lefeszíteni taehyung hatalmas kezét vékony csuklójáról, ám az vasmarokkal fogta őt.

a szobába érve az idősebb belökte őt, majd az ajtót gondosan bezárta. csípőre tett kezekkel fordult a szoba közepén áldogáló öccse felé.

"mondd jimin, te mégis mi a fenét képzeltél?" kérdezte szemrehányóan.

"jaj tae, ne csinálj úgy, mintha érdekelne." dünnyögte jimin, tekintetét lesütve.

"tessék?" kérdezett vissza meglepetten az idősebb.

"sosem érdekel téged mi van velem, vagy ha mégis, utána mindig megbántasz valamivel, szóval nem kell magad törnöd." hadarta dühösen a fiatalabb.

taehyung már nyitotta volna a száját, hogy valami sértőt vágjon jimin fejéhez, amikor is a fiatalabb a szája elé kapta a kezét.

"nyomás a fürdőszoba!" nyúlt a fiatalabb után taehyung, majd kinyitva az ajtót a fürdőszoba felé kezdett rohanni.

köszönöm, hogy elolvastad!

-shoya