Váratlan szerelem (Befejezett)

Tizenhatodik rész

A mai napon vagyis kedden megfogom tenni azt amit meg kell. Egész éjjel ezen agyaltam és végre tudom mit fogom mondani Jasonnek.
...
Egy gyors készülődés után el is indultam a suliba. Kicsit jobban kiöltöztem mint ahogy kellett volna, felvettem egy fekete sport nadrágot és ahhoz egy piros felsőt, a cipő nem változott szokásosan sportos volt. Mikor már teljesen késznek éreztem magam elindultam az iskolába.
Amint beértem, gyorsan a szekrényemhez rohantam hogy minél hamarabb letegyem a könyveimet és tudjak Jasonnel beszélni. Mikor végre sikerült megszabadulnom a nehéz targyaktól észre vettem hogy Jason a szekrényem előtt átlagosan de gyorsan elhalad,rám se nézett. Nem hogy rám én úgy mondanám hogy felém se. Utáltam egyben pedig legbelül éreztem hogy megérdemlem. Arra gondoltam most vagy soha ezért oda mentem Jasonhöz és elkezdtem a mondandóm:-Szia Jason beszélhetnénk ?tudomást sem vett rólam, fogta magát és elsétált melletten mintha nem is léteznék. Elképesztő mennyire mennyire megutált. De engem ilyen könnyen nem fog lerázni:-Nézd tudom hogy mondtam és tettem olyanokat amit nem kellett volna, de hidd el egy nagyon nyomós indokom van rá, oké? Jason kérlek. Nem menekülhetsz örökké.ezek után felém fordult és rám nézett, aztán megszólalt:
-Nem menekülök, főleg nem előled.
-Akkor ezt minek hívod, amit csinálsz?
-Annak amit megbeszéltünk.mióta érdekelte Jasont valaha is hogy mit mondtam?!
-Azt nem tudnád elfelejteni?látszott rajta hogy agyal valamin és mindjárt kimondja mikor...-BOLDOG SZÜLINAPOT LISAAAAAA.a szívroham határán voltam és amikor megfordultam egy nagy tömeg fogadott lufikkal és sok sok édességgel.nem értettem mi folyik itt. -Elmondanátok hogy mi a fenéről beszéltek?
-Ne szórakozz hogy elfelejtetted a saját szülinapodat. röhögött ki Emily.
-Az ma van?
-Igeeen.mondta a tömeg egyhangúan.bassza meg tényleg! Oh baszki! A picsába! Ez volt az amit elfelejtettem. A fenébe! Hogy lehettem ekkora hülye. Nem érdekelt a tömeg, megfordultam és Jasonre néztem ő csak ennyit mondott:-Boldog szülinapot.és elment. Én nem hagyhattam ott a tömeget ezért csak szimplán utána néztem szomorúan. Visszafordultam és boldogan néztem a nálam is vidámabb emberekre. 5 perc múlva becsöngettek ezért mennünk kellett órára. Óra után ünnepeltünk és Emily elmondta miképp szervezte meg ezt az egészet. Azt is elmondta hogy eredetileg úgy lett volna hogy amint beérek a suliba akkor lepnek meg de egyesek elaludtak ezért végül is így ért a meglepetés. Boldog voltam vagyis annak tűntem, de legbelül gyűlöltem magam amiért elfelejtettem a szülinapom és ezáltal nem tudtam rendesen beszélni Jasonnel. A nap hátralevő része meglepetés mentesen telt.
...
Amint haza értem érdekes módon mindenki otthon volt.
-Boldog születésnapot.kezdte anyum.
-Boldog szülinapot kicsim. mondta tovább apum
-Boldog szülinapot.mondta Stella,aztán a fülembe súgott:Sajnálom elfelejtettem hogy ma nem csak egy átlagos nap van.bólintottam hogy semmi gond.
Ezek után már csak a torta és az ajándékok voltak hátra. Végül is jól sikerült a szülinapom: meglepetésekkel telien de jól. Az est többi részébe nem akartam Jasonon gondolkodni és ezt sikerült is elérnem.Mielőtt elaludtam volna, 00:01 lett, és azt éreztem minden előről kezdődik...