Lehettem volna a mindened. A társad, a szerelmed, a társszerelmed, a hátországod, az érzelmi stabilitásod, a mindennapi szexed, az ágyad, az asztalod, a választásod, a férfias döntésed. Lehettem volna én a hosszú hajszálak a mosdóban, a rózsaszín fo...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mutatóujjam körkörös mozdulatokkal cirógatta a férfi csupasz, kidolgozott hasát, mely nyugodtan fel-le emelkedett a Nap simogató sugarai alatt. Fejem mellkasán pihent, miközben bal karjával átkarolva vigyázott rám, szőke hajtincseim pedig e testrészet ölelték. Rózsaszín szám egyre jobban felfelé ívelt, ahogyan eszembe jutottak a tegnapi nap folyamán történt dolgok.
Elmém nem bírta felfogni, hogy szeretkeztem Conraddal, ahogyan azt sem, hogy ezidáig a testem mennyire is vágyott a férfi lágy, mégis gyönyörű érintéseire. Mikor hozzám ért, mintha egy villámcsapás sújtotta volna le testem minden egyes porcikáját, majd oszlott el finoman, lábamat és kezemet majd' lebénítva. Egyszerűen csodálatos volt.
– Valamin nagyon töröd a fejed – szólalt meg Conrad reggeli, rekedtes hangján, amire szívem még gyorsabban verdesni kezdett. Fejemet felemeltem a férfi mellkasáról. Lélegzetelállító látványt nyújtott, ahogyan az egyik karjával a fejét támasztotta, míg a másikkal engem ölelt át. Kissé hunyorognia kellett, hiszen az ablakon tört fény erősen próbált benyújtózkodni az üvegen keresztül.
– Igazából a tegnap történtekről agyaltam – haraptam alsó ajkamba, majd sütöttem le szememet, direkt csinálva ezt, hiszen mint megtudtam, a férfinak ez gyengesége.
– Gondolom nincs okod panaszra – vigyorodott el Conrad pimaszul, majd a kézfejét, mely eddig a hátamon pihent, levezette fenekemre, s belémarkolt, amire egy nyögés majdnem elhagyta számat, ha nem akadályozom meg azzal, hogy újból ráharapok.
– Fején találtad a szöget – tápászkodtam fel és a férfi arcához hajultam, hogy ajkainkat összeforraszthassuk egy meleg, reggeli csókra. – Egyébként – kezdtem bele, miután elhúzódtam tőle – Davidtől kaptam egy levelet. Mondhatjuk, hogy szerelmi szándékkal, de megmagyarázta, hogy miért is ment el.
Conrad összehúzott szemöldökkel gondolkodott. Láttam rajta, hogy kicsit rosszul érintette a tény, miszerint a bátyjától kaptam egy levelet.
– Szerelmes levél? De hát nem összeházasodott Alice-szel?
– Ami azt illeti, csupán a cég miatt kellett elvegye a nővéremet, hiszen ezzel a "feltétellel" apa kisegítette a bajból apátokat – nagyot nyeltem, hogy tovább tudjam folytatni a mondanivalómat. – A levélben még az is állt, hogy David mindig is szeretett és ezt szóvá is tette nekem, mert a reptér ajtaja előtt megállított.
– Erre te...? – kérdezett rá félénken a férfi.
– Hát megmondtam neki, hogy hálás vagyok azért, mert megmagyarázta a dolgokat, de különösebben semmi érzést nem váltott ki belőlem, mégha a levél szépen is volt megfogalmazva. De nem ez a lényeg – ráztam meg a fejemet. – A lényeg az, hogy ő azt remélte, hogy újra együtt leszek vele, amire kiakadtam és mondtam neki, hogy azt hittem tudja, hogy kit szeretek. Végül odaköptem neki, hogyha tényleg szeretett volna, akkor engem választ a cég helyett.
