🦋T I Z E D I K🦋

2.4K 101 1
                                    

Ritka pillanatok egyike amikor az ébresztő előtt felkelek. Először is hálát adok az égnek, hogy péntek van, másodszorra pedig lemegyek kávézni és felkészülök a mai napra. Ma lesz az első próbánk a darabra. Az elmúlt két hét rendkívül unalmas volt. Apa azóta nem szól hozzám amióta volt az a kis szóváltás Susannel, Colin mostanában csak akkor tartózkodik itthon amikor eszik vagy alszik, folyamatosan a barátaival lóg, Edward pedig összeállított egy másfél órás iskoladarabot két hét alatt, szóval nem is nagyon volt rám ideje. A barátaim közül pedig Isaacet leteperte egy influenza, Connor és Riley kilövik egymást a társaságból mint általában mindig, és mivel mostmár újra visszaállt a rendes tanítás Amina éjjel-nappal tanul, így eleinte három emberre maradtam. Milára, Stellára és Loganre, és ez így is maradt volna, ha Mila nem jelenti be az első hét közepén, hogy 39 fokos láza van. Így egyedül maradtam Stellával (aki utálja Logant) és Logannel (aki utálja Stellát.) Csodás!

Igazából különösebb oka nincs a kettőjük közötti utálatnak, Logannek egyszerűen túl sok és túl durva Stella, Stella pedig ahogyan ő mondja "Logan mérhetetlenül hülye" ahhoz, hogy komolyan vegye. Így két hete folyamatosan az ő veszekedésüket hallom, mivel egyedül sem akarok lenni és őket sem akarom egyedül hagyni. A hét végére már könyörögtem Milának, hogy jöjjön át és kapjam el valahogyan a betegségét, de valamiért nem akarta :(. 

Na de péntek van! És próba! Nagyon remélem, hogy a próbákkal már lemegy Edward válláról a teher és visszakaphatom az én... Az én nem is tudom, hogy minek nevezzem-emet. Az utóbbi hetekben iskolán kívül csak egyszer találkoztunk, akkor sem beszélgettünk túl sokat ( :)) ) és nem is maradtam sokáig, mivel a háttérben akkor is ott csücsült az a papírtömeg amit mára kértek tőle. A jelentős vacsora előtt megbeszéltünk, hogy azon a hétvégén nála alszom viszont azt lemondtam, mivel apa haragudott rám. 

Tegnap este viszont kaptam egy messenger üzenetet amiben az állt, hogy:

"Edward üzenete: Próba után egész délután a tiéd vagyok. El viszlek valamerre"

Nem kérdeztem vissza, bár elég kérdéses, hogy hova akar vinni. A lakásán kívül még nem találkoztunk és ketten a városban lenni felér egy táblával az igazgató hálószobája ablaka előtt amin az áll, hogy "Avery Mallard és Edward Collins titokban már vagy egy hónapja smárolnak iskolán kívül" Na de ő a bölcsebb, biztos tisztában van vele, hogy ameddig el nem ballagok, mi nem mehetünk ki ketten a lakásából. 

-Te? Ilyen korán?- Majdnem leejtem a kávémat annyira megijesztett apa. Csodálkozva nézek rá, hisz két hete nem szól hozzám, de valahogy az a látvány, hogy a kislánya kint van az ágyból 6 előtt kirángatta a becsületéből. 

-Minden arra utal, hogy megbolondultam.- Hagyom helyben, erősen bólogatva. Még nagyobb meglepődésemre apa elmosolyodik egy pillanatra. Aztán mintha az elmúlt két hét meg sem történt volna, tölt magának kávét és leül velem szemben az asztalhoz. Felemeli az újságot, belelapoz majd a keresztrejtvényeknél megáll, félbehajtja az újságot és el kezdi töltögetni. - Apa minden rendben?- Kérdem összeráncolt szemöldökkel őt nézve. Értetlenül fel néz, majd megvonja a vállát.

-Persze.- Mondja higgadtan, és újból az újságnak szenteli a figyelmét. 

-Már nem haragszol?- Kérdem értetlenül.

-Nem. -Válaszolja fel sem nézve.- Csúnya volt ahogyan beszéltél vele, de el kell fogadnom, hogy ez egyikünknek sem volt a legkönnyebb este. Talán majd valamikor a közeljövőben újból megpróbálkozunk vele, tiszta lappal. - Mondja teljesen nyugodt hangon, miközben beír két szót a keresztrejtvényébe. 

-Benne vagyok.- Bólintok. Erre már felvont szemöldökkel felnéz a lapokból.

-Komolyan?- Kérdi csodálkozva.- Azt hittem utálod.

In Love With a Criminal (18+)Where stories live. Discover now