In Love With a Criminal (18+)

🦋T I Z E N H A R M A D I K🦋

-Végig aludtatok egy éjszakát?- Issac összehúzott szemekkel néz rám. Edward tiszteletben tartva apa kérését reggel hétkor ébresztett engem és Jasont, és kis időt adva nekünk az elkészüléshez, pontosan 07:20kor elindultunk, hogy kilencre itthon legyek. A hazaút már nem volt olyan érdekes, mivel Jason is velünk volt, nagyjából arról szólt az egész út, hogy Jason elmesélte Edwardnak, hogy mi minden történt vele az elmúlt másfél évben amíg nem találkoztak. Most Vasárnap este hét óra van, Isaac ágyán ülök törökülésben és az imént magyaráztam el neki az elmúlt két napomat, szünetet sem tartva. Isaac az előttem lévő íróasztalánál dolgozott ki éppen valamit a laptopján és csak az utolsó mondatom végén fordult felém.

-Pontosan.- Bólintok, de nem tűnik el a nézése.

-Nem hiszek neked.- Jelenti ki egyszerűen.

-Vigyél el nőgyógyászhoz.- Mondom szórakozottan. Megszoktam már, hogy az Isaac-kel való beszélgetéseim néha hasonlítanak az apával folytatottakra is.

-Nem hiszek a nőgyógyászokban.- Jelenti ki elgondolkodva, majd egy bokalendítéssel visszafordítja a székét a laptopjához. 

-Fejtsd ki.- Sóhajtok jó kedvvel pontosan tudva, hogy most egy Isaac-féle elmélet következik. Egy időben gyűjtöttem őket, de aztán annyi lett, hogy nem volt kedvem leírni az összeset és végül feladtam.

-A szűzhártya a biciklizéstől is tágulhat, a maszturbálásról nem is beszélve és...- Mondja miközben gépel (Sosem tudtam, hogy tud gépelés közben beszélni) de félbeszakítja az, hogy az anyukája épp a "maszturbálás" szónál belépett a szobába.

-Ti mindig is jól el tudtatok beszélgetni.- Jelenti ki mindkettőnket furcsán méregetve.

-Ha érdekel, a nőgyógyászat a téma.- Vonja meg a vállát Isaac miközben megint legépel valamit. 

-Mit írsz?- Kérdi meg az anyja kíváncsian mire Isaac azonnal lehajtja a laptopját. 

-Már semmit.- Közli egyszerűen, majd egy igencsak furcsa szemezést követően az anyja rábólint.

-Csak annyit akartam, hogy kész a fánk, gyertek le enni. - Mondja ezzel be is zárva az ajtót.

-Ez meg mi volt?- Kérdem nagyokat pislogva.

-Anya szokott fánkot sütni.- Vonja meg a vállát.

-Egyértelműen rejtve kommunikáltatok!- Háborodok fel a szemezésre utalva.

-Avery, az anyukák már csak ilyenek..- Mondja rettentően ügyetlen módon leplezve azt, mennyire jól szórakozik rajtam.

-Titkolsz előlem valamit?- Kérdem felvont szemöldökkel mire óvatos mosolyra húzza a száját.

-Rengeteg mindent Avery. - Szemtelen mosolyát nevetésbe viszi át. - Mindenkinek vannak titkai. - Egy idegesítő vállrántás után nyújtózkodik egyet, mint aki jól végezte a dolgát, majd visszafordul az íróasztalához, de nem nyitja fel a laptopját csak bámulja.

-Épp most számoltam be neked a Mr. Collinsal töltött hétvégémről. Szerintem nekem nincsenek előtted titkaim. - Komoly szemeimet az előtte lévő tükörre szegezem, majd mikor összetalálkozik a tekintetünk hatalmasat sóhajt.

-Majd elmondom. - Mondja végül, de most már nem mosolyog.

-Komoly dolog?- Kérdem félve.

-Nem. - A hangja elég megnyugtató ahhoz, hogy higgyek neki. - Csak rombolná az egómat ha tudnád. - Vonja meg a vállát és még azelőtt témát vált, mielőtt átgondolnám mit mondott. - Milyen volt? - Fordul hátra egy pillanatra.