In Love With a Criminal (18+)

🦋 H U S Z O N N Y O L C A D I K 🦋

-Loganről tudunk valamit?- Kérdi Connor szinte azonnal amikor beér a terembe.

-Eltört a bokája. Fekvőgipsz hat hétig, aztán még kap járót is. Egy ideig kiütötte magát. - Ismerteti Isaac a híreket mire mind elhúztuk a szánkat.

-A büdös kis szerencsés. - Szitkozódik egyedül Connor.

-Szerencsés? Hat hétig fel sem állhat! - Akad ki Stella. - Pedig a gyúrás a mindene! - Mondja kissé szomorkásan.

-Majd te kigyúrod fekve is csajszi. - Reagálja le Connor mire Stella neki vág egy tollat.

-Amúgy igaz? Együtt vagytok? - Fordul Stella felé Amina. Stella vár egy kicsit, mintha csak gondolkozna a kérdésen, vagy inkább azon, hogy elmondja-e nekünk.

-Igen. - Böki ki végül. Az osztály először csak visszafolytott mosollyal nézett rá, majd mindenki egyszerre kezdett éljenezni és tapsolni.

-Ez az igazi Enemies to lovers sztori!- Nevet Mila.

-Te csak ne beszélj, rácuppantál a legkisebb Mallardra! - Nézek rá röhögve.

-Te ezt honnan tudod? - Pislog ijedten.

-Mindenki tudja. - Forgatom meg a szemem nevetve.

-Avery se mondjon semmit. - Mondja Aidan. Az osztály elhalkul, mindenki várja a folytatást, viszont olyan ijedten nézek Aidenre, hogy nem folytatja. Körülnézve látom, hogy mindenki tudja mit akart mondani. Sóhajtva végignézek rajtuk.

-Nem mondok semmit. - Vonom meg a vállam. Mindenki bólint. És mindenki mosolyog.

-Szép kis párocskák alakultak ki utolsó évre. - Motyogja nevetve Connor.

-Nem bírtad ki, hogy ne szólalj meg igaz? - Sóhajtok rá nézve, mire csak óvatos mosolyra húzza a száját. Az osztály közben nagyon elfoglaltnak tetteti magát, csakhogy párat kiemeljek:
Mila az elsötétült telefonját nyomkodja, Ethan közben a tollára írt feliratokat olvasgatja, mintha csak valami nagyon érdekes dolog lenne ráírva, Violet és Rosalie pedig úgy tesz, mintha farkasszemet nézne, pesig csak némán, szemmel kommunikálnak.

-Szép jó napot! - Jön be Mr. Wiley a terembe megszakítva a beszélgetést. - Szeretnék gratulálni az előadáshoz, meglehetősen élvezhető volt, alig lehetett észre venni, hogy egy kezdő csapatról van szó. - Bólint elismerően végignézve mindenkin, majd megállapodik a tekintete Logan üres székén. - O'Kellynek pedig mihamarabbi gyógyulást kívánok. - Motyogja.

-A szerencsés nem jön suliba, csak hat hét múlva. - Panaszkodja Connor.

-Szerencsétlen. - Javítja ki segítő szándékkal Mr. Wiley.

-Szerencsés. - Ismétli meg magát Connor.

-Teljesen mindegy. - Sóhajt végül Stella megunva a vitatkozást.

-Beszéljünk valamiről, ami kapcsolódik is a mi hétfő első óránkhoz. - Bólint Mr. Wiley. - Milyen tapasztalatok voltak a darabbal kapcsolatban? Mi hozta össze az osztályt, vagy esetleg szedte szét? - Néz érdeklődve ránk a tanár. Most először, senki sem akart megszólalni, így -mint mindig amikor elakadunk- Isaacre nézünk.

-Szerintem semmi. - Mondja végül a tanár szemeibe nézve.

-Bővebben Martinez? - Pislog Mr. Wiley zavarosan.

-Tudja ez.. Bonyolult. Szerintem pont abban a korban vagyunk, ahol már nem igazán számít az osztály mint közösség. - Amikor ezt kimondja páran sértetten nézünk rá, de azonnal folytatja. - Mármint, mindenki szeret mindenkit. - Jelenti ki gondolkodás nélkül. - Viszont már dolgozunk az egyetemi felvételinken, ami azzal jár, hogy folyamatosan a jövőre gondolunk, meg arra, hogy milyen jó lesz az, ha oda vesznek fel, ahová akarjuk, meg, hogy milyen jó lesz már oda járni. - Mondja kissé szomorúan. - Kicsit már mind elbúcsúztunk egymástól és egy ilyen "kis" dolog - Mutat kis idézőjeleket a kezével- mint egy gimnáziumi színdarab.. Nem igazán hoz minket össze, vagy szét. - A végén megvonja a vállát, olyan lazán, mintha a mi lelkünk nem omlott volna össze az elmúlt percekben. Mindenki elhúzott szájjal néz egymásra, mert mind tudjuk, hogy mélyen egyetértünk Isaackel.