In Love With a Criminal (18+)

🦋T I Z E N Ö T Ö D I K🦋

-Futópaddal szoktam kezdeni, de ha jó idő van akkor kihagyom és kint futok.  - Épphogy csak kiértem az edzőterem öltözőjéből Logan már is csuklón ragadott, mintha attól tartana, hogy most azonnal haza fogok futni. A mondata végén kinézett az ablakon és az októberi szeles időjárás lelombozta a kedvét. - Marad a benti futás. - Vonja meg a vállát és elcipel a futópadokhoz.

-Ömm... Én ma már futottam tesin. - Mosolygom rá ártatlanul.

-Avery, ma nem volt tanítás. - Ugyanolyan szigorú arccal néz rám mint apa amikor elfelejtek tanulni bioszra.

-Rendben... - Forgatom meg a szemem és fellépek a gépezetre. - Mennyi idő után szoktál kidőlni?- Kérdem miközben a sebességet és az időt nézegetem a kijelzőn.

-Ja, én nem dőlök ki. Ez még csak az első állomás. - Vonja meg a vállát. - 15-20 perc után szoktam abbahagyni. - Teszi hozzá amikor meglátja a rémült arcomat.

-Mennyire ölsz meg ha én csak 5 percig futok?- Kérdem óvatosan.

-Ha 5 perc után kifulladsz, lejjebb vesszük a sebességet, kocogsz egy kicsit, aztán vissza fel. - Miközben beszél hozzám végignézem Logant. Atlétát visel ami minden izmát látniengedi. Ilyen szépen kidolgozott testtel csak az interneten találkoztam. Hirtelen szégyellem el magam miközben magyarázza hogyan működik a kijelző. Logan volt az osztályunkban mindig is a "buta gyerek", de most ahogy ránézek eszem ágába sem jutna a "buta" jelző. Egyszerűen ő ahhoz ért, amihez kedve van.

-Logan te miért nem Tesi szakra mész tovább?- Kérdem már futás közben.

-Minek? - Ráncolja a szemöldökét. Csak akkor veszem észre, hogy sokkal lasabbra állította az én gépemet mint az övét amikor ránézek.

-Szereted ezt csinálni és nem mellesleg érted is. - Érvelek. - Lehetnél személyi edző meg ilyenek.

-Nem akarok 40 évesen is így gyúrni. Maximum fitten tartani magam. Az edzés csak hobbi, ha ebből kényszer lenne, valószínűleg megutálnám és azt nem akarom. - Olyan könnyedén von vállat mintha ezt nem rohanva tenné.

-Gondolkodtál Chicago-n?- Kérdem kissé lihegve. Logan úgy néz rám mint aki szellemet látott.

-A színészeten?- Kérdi. - Egyenesen a fejemhez vágtad, hogy nem akarod. - Mondja kissé értetlenül.

-Mallard kisasszony!- Owen kiált rám meglepetten az ajtóból. - Itt is látni téged? Minek edzel? Jól nézel ki. - Mosolyra húzza a száját, de nem a barátságos módon.

-Húzz el, mert kiverem a fogadat! -Reagálja le Logan és Owen ki is megy.

-Azt hittem barátok vagytok. - Mondom és egyre jobban kapkodom a levegőt.

-Csak néha velük edzek amikor unatkozok. Ő meg Charlie is egy faszfej. - Vonja meg a vállát. - Akkor Chicago?- Néz rám boldogan.

-Nem tudom, sok mindenkivel meg kell ezt beszélnem. De ötletnek nem rossz. - Edwardra gondolok és ahogyan rám nézett amikor felfogta, hogy Chicago-t mondtam neki. -Logan, nem bírom. - Leszállok a gépről és a térdemre támaszkodok, úgy próbálom rendezni a légzésem.

-Ha futás közben beszélgetsz, előbb utóbb ez lesz a vége. - Néz rám kissé csalódottan.

-Te még bírod. - Vonom meg a vállam rá nézve.

-Neked előbb következik be, nekem utóbb. - Röhög. - Gyere vissza kisebb sebességen. - Biccent a fejével maga mellé. Bár semmi kedvem, visszamegyek csak hogy beszélgessünk még.

-Neked nem lenne gáz itt hagyni a várost?- Kérdem egy fokkal nyugodtabban mivel most jóval lassabban futok.

-Anyuékon kívül nincs itt senkim csak az osztály. Az osztály meg úgy is el megy. - Mondja úgy, mint aki már gondolkodott ezen. -Te Colin miatt nem tudod?- Néz rám érdeklődve.