A Maffia Foglya!

16.rész

-Senki?
-Most mondtam! Most azért hoztalak ide, mert valószínüleg fel fogják gyújtani a testet.
-Ezt is végig akarod nézni?
-Pontosan, veled együtt.
-Hány éves volt a bátyád amikor, megőlték?
-Azt is várhatod amikór én beszélni fogok neked a bátyámról. Ne felejtsd el, hogy miért vagy itt.
-Rendben.
-Sőt amikór itt végeztünk el fogsz menni megfürödni. Utána én, és te majd csinálunk valamit. Te nem fogod élvezni, én annál inkább.
-Na ne! Adam kérlek ne!-időközben letett magamellé és a karok fogva tartott. Ki akartam rántani a karom a szorításából, de nagyon érősen tartott.
-Viselkedj, mert te jársz rosszúl. Ne hisztizz. Örülj, hogy én foglak kezelésbe venni, és nem egy esti bulizó helyen veszted el a szüzességed, mint a mostani lányok.
-Te beteg vagy! Eressz el! Kérlek!
-Nem. Vagy jobb lenne neked ha eladlak és valami vén fasz basz meg légelőszőr? Hidd el még sokkalta rosszabbat kapnál ilyen alakoktól mint amit most tőlem kapni fogsz.-hírtelen lövőldözés hangja ütötte meg a fülünket arról amerről jöttünk.
-Ez mi a faszom? Sofia maradj kusban és gyere utánam óvatosan.-a lövések hangja nem akart abba maradni. Adammel lehajóltunk, majd lassan kezdtünk menni visszafele. Elértük a kertet. Egy vastag és nagy fa mögé húzott be Adam. Háttal áltunk mind a ketten a fának. A lövések le álltak, majd órdítozni kezdett valaki.
-Én ki fogok nézni a fa mögűl, mert nem az én embereim ezek, és meg nézem, hogy mi folyik itt. Te meg se mozdulj. Értetted Bogaram?-kérdezte suttogval. Én csak bólintottam. Adam lassan fórdúlt meg és vigyázott, hogy semmire sem lépjen rá, májd ki nézett a fa mögűl. El engedte a kezem, majd lassan és hangtalanul át ment egy  másik fához, ami közelebb volt az eseményekhez. Elnéztem vissza a tisztásra és láttam, hogy valaki felénk tart. Ahogy közelebb ért felismertem az arcát. A magasabb ember volt az a pincéből. Majd mögötte megláttam Samet. Adam is észrevette, majd úgy, hogy ne lássák meg, visszajött hozzám. Ideért hozzánk, Sammékkel még öt ember. Talpig fel voltak fegyverkezvel. Be álltak más fák mögé, de Sam hozzánk jött oda.
-Sam te tudod, hogy mi van itt? Kik ezek? Hogy a büdös faszba tudtak be jutni?
-Fogalmam sincs tesó. A kapunál az őröket mind megőlték. A lövöldözésre lettünk mi is figyelmesek. Mi heten jöttünk ide, Theóék a ház balfelén a kertben tizen, Jhon, Mia és még nyolc ember ott van a ház hátánál, Mikael és még kilenc ember előről mennek. -Tudod kik azok?
-Fasz se tudja. Még nem láttam őket.
-Hoztál nekem fegyvert? Nálam csak egy kés van.
-Igen. Hoztam.-majd át nyújtott neki egy valószínüleg gép fegyvert. De mivel nem értek ezekhez azt sem tudtam, hogy milyen.
-Van nálam egy adóvevő, a jelzésre vár mindenki, és indulunk.
-Jó szólj nekik. És indulás. Sam át ment egy masik fához, mondott valamit az egyik embernek, majd beleszólt az adóvevőbe.
-Sofia. Figyelj. Itt van neked egy pisztoly. Te jössz velem, és el nem mozdulsz mellőlem. Világos?- bólintottam, mindenki indulni kezdett, lassan. Megragadtam Adam karjat és magamfelé fórdítottam.
-Sofia gyere. Tudod használni, láttalak lőni airsoft fegyverrel. Ez is olyan, csak igazi golyókkal. Meg van tőltvel és használd ha kell. Gyere.-megfogta félkézzel a karom, majd húzni kezdett maga után. Két lépés után elengedett, hogy tudja fogni a fegyvert, majd gyórsítottak a tempón. Kiértünk a kertből. Egy kissebb banda állt az udvar közepén. Mindenki meg állt. A bandát teljesen körűl vették Adam emberei. A kapunál négy nagydarab ember feküdt holtan a sajat vérében. Adam át vágott az emberei között. Meg akartam állni, de hátranyúlt megfogta a karom, és húzott maga után. Meg állt a banda előtt. Majd gúnyosan elvigyorodott. Ő nem féllt én annál inkább. Álltam mellette, és megmozdulni sem mertem.
-Adam Black, a Black Rose alvezére vagyok. Hogy a faszba mertétek venni a bátórságot, hogy megölitek az embereimet, és betőrtök ide? Kik vagytok?
-Tudom, hogy ki vagy. Az embereid pedig útban voltak. Nem tudod, hogy én ki vagyok Adam?-Adam kezdett ideges lenni. Az a másik banda vezére, mert gondolom az, pedig vigyorgott vele szembe. Adam úgy szorította a fegyver csövét, hogy néztem, hogy mindjárt el törik.
-Először is. Minden kis csicskának nem jegyzem meg a nevét. Másodszor, hogy veszed a bátórsagot, hogy letegezel engem?-órdított vele szembe. A hírtelen hangjától összerezzentem.
-Nem tudod, hogy ki vagyok? Robert Jhonson vagyok. Az egyik szövetségese a Feketeözvegynek. Már találkoztunk. Üzenetet hoztam A Feketeözvegytől.
-Mondtam. Az ilyen csicskáknak nem jegyzem meg a nevüket. Ha pedig a vezér akar valamit miért nem jött ő,  miért küldött csicskát?

Itt az új rész! Hamarosan érkezik a következő, csak nem akartam, hogy ez túl hosszú legyen.
Addig is puszi mindenki😘

        E❤