Aurora és Will bekerülnek a Roxfortba, összebarátkoznak a híres Harry Potterrel és megváltozik az életük. Csomó kalandban lesz részük, s Aurorának egyre nagyobb ereje lesz. Apjuk haláláról nem tudnak sokat, de mikor megtudják, hogy ki volt a gyilkos...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
𝗛𝗮𝗿𝗺𝗶𝗻𝗰𝗻𝘆𝗼𝗹𝗰𝗮𝗱𝗶𝗸 𝗳𝗲𝗷𝗲𝘇𝗲𝘁 | 𝘏𝘢𝘨𝘳𝘪𝘥
A következő két hétben Aurora úgy érezte, csodás talizmán rejtőzik a lelkében - egy gyógyerejű titok, ami tartja benne a lelket Umbridge óráin, s még arra is képessé teszi, hogy udvariasan mosolyogjon, mikor a tanárnő csúf, dülledt szemébe néz. Ő, Harry és a DS többi tagja kijátszották Umbridge-et, s megtették azt, amitől a miniszter a legjobban félt. Mikor a sötét varázslatok kivédése órákon az osztály Wilbert Fushel könyve fölé görnyedt, Aurora olvasás helyett a DS edzéseiről őrzött kellemes emlékeken merengett: felidézte, hogyan fegyverezte le Neville Hermionét; Colin Creevey-re gondolt, aki három edzést végiggyakorolt, és végül a hátráltatóártás mestere lett; maga előtt látta a jelenetet, mikor Parvati Patil a tarolóátokkal porszemmé zsugorította az összes gyanuszkópot...
A DS közös gyakorlásaihoz továbbra sem sikerült állandó időpontot találniuk, mivel a három kviddicscsapat, melyekhez alkalmazkodniuk kellett, a gyakori rossz idő miatt változó napokon edzett. Aurora ezt nem is bánta: Harryvel úgy okoskodtak, hogy könnyebb megőrizni az ellenség előtt titkukat, ha nem mindig ugyanabban az időpontban találkoznak.
Hermione arra is kidolgozott egy agyafúrt módszert, hogy gyorsan értesíteni tudják a tagokat, ha a gyakorlás tervezett időpontja megváltozik. Feltűnő lett volna ugyanis, ha a különbözö házakhoz tartozó DS-tagok túl gyakran átmennek egymás asztalához a nagyteremben. Hermione a negyedik közös gyakorlás végén minden résztvevőnek adott egy hamis galleont (Ron nagyon izgatott lett, amikor meglátta a kosárnyi pénzt - azt hitte, Hermione igazi aranyat készül osztogatni).
- Látjátok a számokat az érme széle mentén? - Hermione felmutatta az egyik álaranyat. Az sárgán csillogott a fáklyák fényeben.
- Az igazi galleonokon ez annak a koboldnak az azonosító száma, aki a pénzt öntötte. A mi aranyainkon viszont a számok mindig a következő találkozásunk napját és óráját jelzik majd. Az érme felforrósodik, mikor megváltoznak raja a számok, úgyhogy akkor is észreveszitek majd, ha a pénz a zsebetekben van. Mikor Harry és Ruby kitalálnak egy új időpontot, átírják a számot a saját érméjükön, és mivel Próteusz-bűbájjal kezeltem az összes aranyat, a többi utánozni fogja a változást.
Szavait furcsa csend fogadta. Hermione végignézett a felé forduló arcokon.
- Nekem jó ötletnek tűnt - szólt elbizonytalanodva. - Gondoltam, ha Umbridge kipakoltatja a zsebünket, akkor se bukunk le, hiszen lehet az embernél egy galleon, nem? De ha... ha nem akarjátok használni őket...
- Te el tudod végezni a Próteusz-bűbájt? - kérdezte Terry Boot.
- Igen - felelte Hermione.
- De hát... az RAVASZ-szintű varázslat - pislogott a fiú.
