❝ Mindketten fuldokoltunk.
Először a gőgtől és a haragtól; aztán pedig mire feleszméltünk, már a ki nem mondott szavak akadtak a torkunkon. ❞
[ finnick odair x oc ]
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Aspen nem tudta, hogy a távollétében ő vagy a körzete változott ekkorát, a konklúzió viszont mindenesetre ugyan az volt: a hazatérése után az otthona biztonsága már nem az a jól megszokott biztonság volt, ami után az aréna mélyén epekedett.
A szürke gyárépületek ugyan úgy pöfékelték ki magukból a füstöt, a nap pedig ugyan afölött a főtér felett delelt, ahol a testvére és az ő nevét is kisorsolták. Valami azonban nem stimmelt. A színek valahogy fakóbbak voltak, az emberek pedig zárkózottabbak. Hiába tért vissza egy darabban, a régi életét már nem kaphatta vissza.
Hazatérését boldog pillanatnak képzelte el. Mosolygó emberek és egy hasonlóan felszabadult bajnok. Egy túlélő, akinek már nincs mitől félnie. Ehelyett a vonatról egy megtört kislány kászálódott le és találta magát egy igencsak barátságtalan közegben.
Még a peronon álló szerettei reakciói is meglehetősen vegyesek voltak, egy dolog azonban közös volt bennük: mindannyian feszengtek az arcukba nyomott hatalmas kameráktól.
Az édesapja józannak tűnt és szűkszavúan gratulált neki, Mattie a nyakába borult, az édesanyja pedig egyenesen sírva fakadt. Savera nem gratulált neki. Ő tudta micsoda teher a visszatérés, helyette inkább a smaragdköves gyűrűvel ékesített keze után nyúlt és bátorítóan megszorította azt.
- Látod, megmondtam, hogy szerencsét hoz.
Rajtuk kívül a többi jelenlévőt viszont, mintha nem a viszontlátás édes öröme vonzotta volna ide. Egyik felük üres arcú bámészkodó volt; őket valószínűleg erőszakkal csődítették össze, hogy meglegyen a megfelelő számú fogadóbizottság, amit aztán büszkén mutogathatnak a képernyőn.
A jelenlévők másik fele nem rejtette véka alá az ellenérzéseit. A békeőrők jelenléte csupán csak egy ideig tántorította el őket a cselekvéstől; az első Aspen felé hajított tojás után - a gumibotok sebes suhogása ellenére - újabb és újabb rohadt gyümölcsök és zöldségek záporoztak az irányába.
Számított rá, hogy azért, amit Cainnal tett közutálat tárgyává válik, de azt nem gondolta volna, hogy már az érkezésekor ekkora felfordulás kerekedik. Fogalmuk sincs, hogy min mentem keresztül... gondolta miközben végignézte, hogy a békeőrök találomra rángatnak ki embereket a peronon felsorakozott tömegből. És őszintén kívánom nekik, hogy soha ne is kelljen megtapasztalniuk.
Ezután az incidens után már nem is volt kedve elhagyni újdonsült, a Győztesek Falujának közepén található, otthonát. Mattie-n és az édesanyján kívül csupán két személyre volt szüksége, ők pedig történetesen a szomszédban laktak.
Habár már rég maga mögött hagyta a gyerekkorát, szerettei mégis felosztották maguk között a felügyeletét.
Cecelia minden délelőtt meglátogatta őt, ezen alkalmakra pedig négyéves forma kisfiát is hozta magával. Aspen nem bánta a dolgot; Lacen angyali gyerek volt, ami pedig még fontosabb csöndes, mégis valahogy a jelenléte élettel töltötte meg a lakást. Legtöbbször a kisautóit tologatta, vagy színes zsírkréta rajzokat halmozta el Aspent. Az újdonsült győztes előszeretettel tette ki őket a hűtőszekrényre; ha rájuk nézett egy röpke pillanat erejéig újra hitt a gyermeki ártatlanságban.
