Engedj el! (BEFEJEZETT)

2. fejezet

Bocsi mindenkitől, hogy még csak most írtam meg a 2. fejezetet, de elfoglalt voltam kissé a héten :)
Remélem tetszeni fog nektek az új rész is és már alig várom, hogy elkezdjem írni Melissa new york-i életét :D

Ekkor jött el az az idő, amikor végleg eldöntöttem, hogy elmegyek innen és véget vetek ennek az egésznek. Belefáradtam apám állandó parancsolgatásába és erőszakoskodásába. 18 éves vagyok, hivalosan is felnőtt, aki azt csinál, amit akar. Olyan messzire megyek innen, amennyire tudok.
Hannah mondta egyszer, hogy hozza nyugodtan elmenekülhetek, ha már nem bírom az itthoni légkört. Az ő lakása 3000 km-rel arrébb volt, így jó esélyem van arra, hogy apám ne találjon meg. Végre láthatom New Yorkot, álmaim városát.
Nagy mosollyal előkaptam a telefonomat és megkerestem Hannah nevét, majd tárcsáztam. - Igen?- a hangja kimerültnek hallatszott.
- Hannah? Én vagyok- kezdtem bele.
- Melissa mi a baj?- kérdezte aggódva.
- Mondd, áll még a költözési ajánlatod?
- Igen, miért?
- Elfogadom. Értem tudsz most jönni? Nagyon kevés időm van.
A szekrényből előszedtem közben az utazótáskámat és a ruháimat halkan kezdtem belepakolni.
- Most... öhm... hát Chadnél vagyok.
- Kérlek.
Hannah sóhajtott egyet.
- Rendben, 20 perc múlva ott vagyok.
Megszakítottam a hívast es amilyen halkan és gyorsan tudtam, bepakoltam a legszükségesebb dolgaimat.
Halkan kinyitottam a szobám ajtaját, lementem a lépcsőn és megfogtam a cipőmet. A bejárati ajtóval küszködtem egy kicsit, de végül sikerült kinyitnom. Kiléptem rajta, felhúztam a cipőmet, de ekkor felgyulladt az emeleti lámpa és elkezdtem rohanni az utca eleje felé.
Csak ne vegyen észre, csak ne vegyen észre- mondogattam magamban. Bepattantam az autóba, ahol Hannah épp a szájfényét igazította.
- Gyorsan! Gyerünk!- szóltam rá.
Hannah padlógázt adott és elhajtottunk az éjszakába. A visszapillantó tükörben megláttam apámat, amint a kocsi után bámul, de hamarosan ő is eltűnt.
- Ugye tudod, hogy le kell cserélned a rendszámtábládat?- ez inkább kijelentés volt, mint kérdés.
- Ne aggódj, még meg van annak a cuki autószerelőnek a száma- mondta vigyorogva. - Na akkor csajszi irány New Yooork!- kiáltotta. Csak nevettem rajta egyet és aztán az utat kezdtem bámulni. El sem hittem, hogy tényleg sikerült.
Idiótán vigyorogtam, amit Hannah is észrevett. - Min mosolyogsz ennyire?
- Ez hihetetlen. Végre megszöktem attól az embertől, aki éveken át terrorizált.
- És....? Milyen a szabadság?- kérdezte mosolyogva.
- Leírhatatlan- sóhajtottam.
- Elhiszem. Na de van itt egy kis probléma- mondta elkomolyodva. - Meg kell változtatnunk az egész külsődet.
- Mi?- kérdeztem megijedve.
- Csak nem gondolod komolyan, hogy boldogan mászkálhatsz az utcán akkor is, ha apádtól kilométerek választanak el, ugye? Ismered őt. Mindenhol megtalál.
- De nem hiszem, hogy egy olyan városban meg fog. Hiszen mennyi ember él ott? Több millióan.
- Jared- mondta Hannah.
A név hallattán megfagyott az ereimben a vér. Jared volt apa egyik behajtó embere, de miután megtagadta apám parancsait, elszökött. Norvégiába menekült, ahol azt gondolta sosem akadnak a nyomára, azonban alig telt el két hét, a rendőrség holtan találta.
- Igazad van. Teljesen új külső kell.
- Remek. Úristen már alig várom, hogy elkezdhessem az átalakításodat. Milyenre fessük a hajadat? Fekete? Szőke? Nem! Legyen inkább barna és a vége pedig ombre- ujjongott.
- Álljunk meg egy pillanatra- mondtam feltartott ujjal. - Én rendes fodrászhoz megyek és nem lesz semmilyen színkavalkád a hajamon. Normálisan akarok kinézni, nem pedig úgy, mint akit lehányt ez szivárvány.
- Az ombre tök normális. Tudod hány embernek van olyan haja?
- Nem érdekel, nekem akkor se lesz kétszínű.
- Ahj, rendben- sóhajtotta. - De attól függetlenül be kell festenünk- erőltette tovább.
Még egy órás veszekedés után végül belementem a hajfestésbe. Bár hosszú, göndör, szőke hajamat sajnáltam egy kicsit, de tudtam, hogy ezt meg kell tennem.
Az éjszaka hátralévő részét egy motelban töltöttük, ami nem a kényelemről és higiéniáról volt híres, majd folytattunk utunkat.

Ne felejtsetek el kommentelni és csillagozni ;)