Engedj el! (BEFEJEZETT)

6. fejezet

Ééés megint itt vagyok egy bónusz résszel :) Nem tudom legyen karácsonyi vagy újévi ajándék, nekem mindegy :D
Remélem tetszeni fog.

- Merre vagy?- kérdezte Hannah a telefonból. A vállam és a fülem közé szorítottam a készüléket, hogy fel tudjam venni a nylon harisnyámat.

- Nyugi, mindjárt kész vagyok- fújtam egyet. Hannah néha túlzásba viszi a dolgokat. A bár még csak két órája nyitott, de ő máris aggódik. Jesszus, ki ő az anyám?

- Fél órával ezelőtt is ezt mondtad. Ha nem látná telefonálok! Tudja nekem is van életem!- kiabálta valakinek a vonal túlsó oldaláról. - Istenem ezeknek sincs jobb dolguk?- sóhajtotta mérgesen. - Na, de visszatérve rád. Ha nem készülsz el tíz percen belül Christ küldöm érted.

Felnyögtem. Már a gondolatot is utáltam, hogy egy kocsiban kellene utaznom vele. Az is irritál, ha levegőt vesz.

- Kegyetlen vagy- mondtam.

- Csakis magadnak köszönheted. Jó, Matt mindjárt megyek!- csattant fel ismét. - Figyelj, Melissa most le kell tennem, de ajánlom, hogy húsz perc múlva itt lássalak, mert...

- Igen, igen tudom. Nem kell mégegyszer elmondanod. Máris hívok egy taxit és megyek- a harisnyával kész voltam, már csak a ruhát kell kiválasztanom.

- Remélem is. Nemsokára találkozunk, szia- köszönt el.

Ledobtam a telefont az ágyra és a szekrényem előtt álló ruhakupacot méregettem. Egyszerű, fekete ceruzaszoknyát és egy fehér felsőt választottam. Felvettem, majd Hannah szekrényéből kikerestem egy hozzá illő magassarkút. A taxi állomást már korábban felhívtam, így miután bezártam a lakást, elindultam a bár felé.
-------------------------------------
Már az ajtó előtt hallottam a basszus dobogását. Bementem és a hely tele volt emberekkel. Valahogy átnyomakodtam rajtuk, de közben egy idióta megállított és megpróbált felkérni táncolni... vagy legalábbis gondolom azt akarta, de az alkoholtól lassan már állni se tudott.
Odaértem a bárhoz és megláttam, ahogy Hannah, Matt és egy ismeretlen, vörös hajú lány italokat kever.

- Szia!- próbáltam túlkiabálni a zenét és úgy látszik sikerült, mert Hannah észrevett. Örömében sikított egyet és odajött hozzám.

- De örülök, hogy itt vagy- mondta vigyorogva, közben valamilyen italokat öntött egymásba.

- Volt más választásom? Konkrétan megfenyegettél- mondtam szemforgatva.

- Ez erős túlzás. Csak próbáltalak reális eszközökkel meggyőzni.

- Na persze- mondtam grimaszolva.

- Helló Melissa! Mégis eljöttél?- fordult oda hozzánk Matt.

- Igen, tudod valaki reális eszközökkel meggyőzött- jelentőségteljesen Hannahra néztem, aki elkapta a tekintetét és a pult másik oldalába ment, hogy egy vendéggel foglalkozzon.

- Mind ismerjük Hannaht- mondta nevetve Matt. - Hozhatok neked valamit?

- Nem tudom. Lepj meg- válaszoltam mosolyogva.

Matt elvigyorodott és pár perc múlva egy poharat tett le elém. Lenyeltem az átlátszó folyadékot, amely lassan végigégette a nyelőcsövemet.

- Ú! Ez erős. Mi volt ez?- kérdeztem fintorogva.

- Az legyen az én titkom- mondta és rám kacsintott. Még szerencse, hogy sötét volt, mert biztos, hogy elpirultam. - Milyen a zene?

Felnéztem a DJ pult mögött álló Chrisre, aki, ahogy láttam értette a dolgát. Különböző gombokat nyomogatott és nagyon összpontosított, hogy el ne rontsa a ritmust a két dal között. Párszor lenézett a hullámzó tömegre és ő is a zene ütemére mozgott. Jobban mondva ugrált.

- Elmegy- vontam vállat és ismét Matt felé fordultam.

- Már értem Chris miért nézett ki magának- szólalt meg mosolyogva pár perc bámulás után.

Majdnem a pultra köptem a következő adag italomat. Ez már a harmadik pohár volt és éreztem a hatását.

- Mi van?

- Ugyan! Csak nem gondoltad, hogy barátkozni akar?

- Azt nem. De én nem egy árucikk vagyok, amivel kénye-kedve szerint játszhat.

- Á, szóval nem érdekel?- kérdezte Matt az egyik szemöldökét megemelve, de a vigyor még mindig ott volt az arcán.

- Szerintem talál más esti játszótársat magának. Engem hidegen hagy.

Csakhogy ez nem volt igaz. Kedveltem Christ az egoista modora ellenére is. És pont ez volt a baj.

- Nincs kedved később táncolni?- kérdeztem és még én is meglepődtem a bátorságomon.

- Miért ne?- vonta meg a vállát. - Nemsokára lejár a műszakom és azután a tiéd vagyok.

Most csak én vettem észre kétértelmű utalást? Mindegy. Ahhoz már eleget ittam, hogy ne foglalkozzam vele.

Ne felejtsetek el csillagozni és kommentelni ;)