Utálatból Szerelem[Antoine Griezmann] ✔

1.rész

Ma reggel hétkor keltem hogy beérjek a munkahelyemre.Felöltöztem majd egy gyors reggeli után indultam is.

Gyorsan odaértem majd kiszálltam a kocsiból és indultam be.A kávé autómatából még vettem egy kávét majd az orvosi szoba felé kezdtem menni.De hát a hétfők sosem mennek gond nélkül!Neki mentem valakinek mire a pohoram tartalma ráborult a fehér pólójára,és persze csak nekem van ilyen szerencsém.Pont Antoinenek kell neki mennem.Mérgesen felém fordult mire ártatlanul kezdtem mosolyogni.

-Hogy lehetsz ilyen szerencsétlen?-kérdezte megemelt hangon.
-Elnézést Mr.Tökéletes, hogy véletlenül neked jöttem.-forgattam a szemeimet.

-Most elnézem.De jössz nekem egyel!Mondjuk este átjöhetnél és vigyázhatnál a lányomra.-mondta mintha ez tök normális lenne.Már találkoztam a lányával és nagyon aranyos nem úgy mint az apja.

-Rendeben.-adtam be a derekam majd siettem tovább a orvosi szobaba.Átöltöztem a sportorvosi ruhámba majd vártam az edzés kezdetét.Elkezdődött mire kimentem és figyeltem hogy senkinek sem lesz baja.Az edzés végén játék volt.Antonie vezette kapura a labdát.Oblak pedig jött ki felé és rácsúszott Antonie bokájára nyújtott lábbal.Antonie a földön maradt és a bokaját fogta.Simeone intett nekem mire én a sportorvosi táskával a vállamon indultam be a pályára.A egész csapat ott állt Antonie körül volt.

-Engedjétek oda Amit.-mondta Fernando.Letérdeltem mellé.
-Antonie hol fáj?-kérdeztem.
-A bokám.-motyogta.Levettem a stoplisát és a sprotszárát is lehúztam.A bokája nem kicsit vérzet.
-Segítsetek bevinni.-mondtam.Torres és Oblak besegítette az orvosiszobába és felfektették az orvosiágyra.
-Köszi srácok innentől megoldom.-mondtam mire kimentek és maguk után becsukták az ajtót.Elővettem a fertőtlenítőt és nyomtam egy vattára.

-Ez kicsit csípni fog.-mondtam.Odanyomtam a sebhez mire felszisszent.Kitisztítottam majd bekentem és bekötöttem fáslival.
-Holnap és holnap után nem akarlak a pályán látni.-mondtam szigorúan.

-Rendben.-felelt szomorúan.Segítettem neki felállni majd elment és átöltözött.Én is visszaöltöztem a normál ruhámba majd elindultam a kifelé.
-Amanda!-kiáltott utánam Grizi.
-Igen.-fordultam vissza.
-Nagyon fáj a lábam nem tudsz haza vinni és...segíteni amíg minden rendben nem lesz?-kérdezte zavartan.
-Öh...-motyogtam.

Szia! Ha tetszett kérlek csillagozz vagy kommentelj! Puszi:Dorka💜