-Hogy mondod el neki?-kérdezte Josh.
-Kinek?-néztem fel rá.
-Hát Antoinenak.-mondta.
-Sehogy, nem mondtom el neki.-vontam vállat.
-Szerintem ez nem jó ötlet!-rázta a fejét Joshua.
-És te mégis, hogy mondanád el neki? Ja, amúgy terhes vagyok tőled, de te Spanyolosrzágban élsz szóval mindegy?-kérdeztem dühösen, majd elengedtem a focistát.
-Nem, de...-nem tudta folytatni, mert a szavába vágtam.
-Semmi de! Nem mondom el és kész!-sétáltam ki a fürdőből. Dühösen mentem le a konyhába, ahol aztán neki láttam a reggelimnek. Nem igazán akartam túlzásba vinni, ezért egy egyszerű lekváros piritóst ettem, amit a kanapén fogyasztottam el. Utána visszamentem az emeletre, ahol a fürdőben megmosakodtam, majd újra fogat mostam. A szobánkba sétáltam, ahol a szekrényem előtt megálltam. Kutatni kezdtem valami kényelmes ruha érdekében, bár semmi kedvem nem volt bemenni dolgozni.
Mikor megtaláltam a megfelelő ruhát, felöltöztem.
Felhúztam egy térd zoknit, majd újra a földszintre mentem.
-Mehetünk?-kérdezte Joshua, aki már felöltözve várt az előszobában.
-Egy pillanat.-bújtam bele Adidas Superstáromba, majd kisétáltam a házból. Josh bezárta azt és utánam jött a kocsihoz. Kinyitotta, mire én beültem az anyós ülésbe, ő pedig a vezető ülésbe. Beindította a kocsit és elhajtott a ház elől. Pár percig csöndben ültünk, aztán Joshua megszólalt.
-Szóltam Manuelnek.-mondta.
-Mi van?-néztem rá kiakadva.
-El kellett neki mondanom, hiszen a húga ként tekint rád.-nézett egy pillantra rám.
-Meg fog ölni.-suttogtam.
-Nyugi nem fog, Antoinet annál inkább.-magyarázta Josh.
-Egyik se jó!-jelentettem ki.-Miért kellett?-kérdeztem.
-Egyszer úgyis rájön, hát jobb ha előbb tudja.-rántott vállat Josh. Mérgesen ültem a helyemen. Fél óra múlva, Josh leparkolt a komplexum előtt, mire én egyből kiszálltam és siettem az orvosi szobába, mielőtt Manuellel találkozom.
Nagyot sóhajtottam, mikor beléptem a szobába. Felkapcsoltam a lámpát, mire a masszőr ágyon ülő Manut pillantottam meg.
-Baszd meg!-kaptam a szívemhez ijedten.-Te nromális vagy?-néztem rá.
-Terhes vagy Griezmanntól?-kérdezte.
-Ki? Én? Dehogy is...ez nagyon jó vicc. Én terhes vagyok Griezmanntól?-nevettem kicsit erőltetetten.
-Amanda!-szólt rám Manuel.
-Igen, terhes vagyok Griezmanntól.-motyogtam.
YOU ARE READING
Utálatból Szerelem[Antoine Griezmann] ✔
Fanfiction-Utállak!-jelentettem ki. -Nem is! Te nagyon is szeretsz engem.-nevetett gúnyosan. -Melyik pizsamádban álmodtad ezt?-nevettem fel. -Hm...lehet akkor álmodtam mikor együtt aludtunk.-mosolygott huncutul majd a falnak lökött és megcsókol.