Ismerkedés

1.9K 104 0
                                    

Teljesen lefagytam. Nem mozdultam az immár leleplezett rejtekhelyemről.
-Nem jössz? Rendben ahogy akarod. Én már bemutatkoztam. Téged hogy hívnak?
Felkeltette az érdeklődésemet. Ő nem olyan volt mint a többi fiú, akik "lefoglaltak". Ő nem támadott le.
-Mira. A nevem Mira.
Pár másodpercig nem szólalt meg majd csak annyit mondott:
-Szép név.
Aztán csend lett. Úgy 10 percig egyikőnk se beszélt, amikor is én már meguntam, lenyugodtam, és kijöttem a bokorból. Leültem Newttól 3-4 méterre a domboldalra, ami eléggé meglepte őt.
-Ugye még nem kell visszamennünk oda?
Ekkor a fiú felnevetett, és teljesen feloldotta a feszült hangulatot. Nagyon barátságosnak tűnt.
-Persze hogy nem.
-Szóval? Mi ez a hely? Hol vagyunk? -kérdeztem.
-Ez itt a Tisztás. Minden hónapban felküldenek egy Zöldfült abban a dobozban amiben te is jöttél. Így kerültél te is ide. Mire emlékszel a múltadból?
Lehajtottam a fejem, összekulcsoltam a kezeimet a térdem körül, és úgy válaszoltam.
-A nevemen kívül semmire.
-ne aggódj, ez átlagos. Itt mindenkinek kitörölték a memóriáját, senki sem emlélszik többre mint Te.
-Mióta vagytok itt?
-3 éve.
Felkaptam a fejem és a szemébe néztem. Kíváncsi tekintete az enyémet kutatta.
-3 éve? De miért nem mentetek el?
-Innen... nem lehet csak úgy elmenni. Látod azokat a hatalmas falakat? Azok védenek meg minket. Minden este a kapuk bezáródnak. Soha, de soha ne menj ki a falakon kívülre Mira.-Furcsán hangzott a nevem az Ő szájából. Furcsán, de nekem tetszett.- Értetted? Az első, és legfontosabb szabályunk hogy senki nem mehet ki a futárokon kívül oda!
-Rendben. Megértettem. De mi van ott kint? És kik azok a futárok?
Eltelt pár másodperc mire válaszolt, és akkor se adott egyenes választ.
-a Futárok térképezik fel ami odakint van.
Ekkor meghallottunk pár fiút aki felénk tartott, én pedig ijedtségemben felpattantam.
-Ne aggódj.-súgta oda nekem miközben Ő is felállt. Megpróbáltam kicsit a háta mögé lépni amikor meghallottam a zajos társaságot ami felénk tartott.
-Ott van!
-Newt miért nem szóltál hogy megvan a csaj?
-Srácok menjetek vissza a táborba, és mondjátok meg Albynak hogy még várnia kell.-mondta nekik.
-Ne szórakozz már haver egy kicsit nekünk is engedj
-Ne aggódj Newt sértetlenül visszajuttatjuk neked, nekünk 1 óra se kell-szólalt fel a középső, legmagasabb fiú. A többiek hangosan felröhögtek körülötte.-majd Newt mély és fenyegető hangon annyit mondott:
-vagy visszamentek, vagy a Siratókkal éjszakáztok. Választhattok.-A fiúk összenéztek, majd egy morgás kíséretében elvonultak.
-Köszönöm-suttogtam.
-Ugyan már. Csak egy csapat idióta. Bár az Építőktől mi mást is vártam.- csóválta meg a fejét, majd visszaültünk a domboldalra.
-Építők?
-Igen. Ha itt élsz, dolgoznod kell. Bár ez a te esetedben nem tudom hogy lesz, 3 éve te vagy itt az első lány. Dolgozhatnál a konyhában,  az állatoknál vagy például a kertészeknél. Én is ott dolgozom. Vannak még a Kóroncok, az Építők és a Futárok.
- Kóroncok?- kérdeztem egyből.
-ők az itteni orvosok. Miért kérdezed? Nagyon haloványan derengett nekem hogy én nem tudnék a konyhába menni és még a kertbe sem, de a gyógyítás nagyon is vonzott.
-Szívesen megnézném egy napjukat.
-Rendben, majd megpróbálom elintézni. -mosolygott rám Newt.- Figyelj Mira. Tudom, hogy nem valami bíztató ez sok fiú körülötted, de szeretném ha tudnád, hogy bármi történjék, én megvédelek.
Csak néztem rá, és tudtam hogy komolyan gondolja. És nagyon jól is esett hogy volt valaki akire számíthattam.
-Köszönöm.
-Na gyere körbemutatom neked a Tisztást!

Newt mindent megmutatott nekem. Segítőkész volt és közben mindenkit leállított aki csak egy kicsit is közelebb jött mint kellett volna.
Bár még csak 2 órája hogy ismerem, én bízok benne és remélem nem fogok csalódni.


Veszett szerelem Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon