Veszett szerelem

Az éj leple alatt

Minho tekintete egyből Newtra és rám esett, majd a vállamra.
-Jól vagy? -kérdezte. Eléggé meglepődtem, így lassabban válaszoltam.
-Én ő... igen, és köszönöm.
-Mit? -kérdezte vigyorogva, miközben tekintete villamként cikázott Newt és köztem, mire egészen elpirultam. Látszólag nagyon élvezte a helyzetet, de én nem voltam ilyen könnyen kínos helyzetbe hozható.
-Hogy leütötted azt a srácot. Túlélte?
-Igen, bár jobban járt volna ha nem éli túl.- nevetett Minho. Kicsit bizarr volt a helyzet, ő mégis önfeledten tudott nevetni.
-Hát, én épp menni akartam, szóval...
-Várj Mira, egész nap nem ettél semmit, nem vagy éhes? -kérdezte Newt, mire be kellett látnom, hogy igaza van. A kezembe nyomott egy pohár vizet, és megegyeztünk hogy lefekvés előtt még elmegyünk Serpenyőhöz (a szakácsok elöljárójához) és eszünk valamit. Épp kifelé mentünk a Kóronc-házból, amikor megpillantottam egy tükröt,  tükörben pedig magamat. A pohár kiesett a kezemből, és összetörött én pedig csak bámultam a tükörképemet, amit addig még sosem láttam.

Szőke, derékig érő hajam,kék szemek, telt ajkak. Viszonylag magas vagyok, nem épp a legcsúnyább. Ami nekem jelenleg hátrány volt 50 tinédzser fiú között.

-Mi történt?- ugrottak oda szinte egyszerre a  fiúk.
-Én... én csak... most látom magamat először.. -Hebegtem még mindig a tükörképemet bámulva, majd zavartan elnéztem és lehajoltam az összetört üvegért.- Bocsánat, nem akartam összetörni.
-Ugyan már Mira, hagyd csak majd a Kóroncok összeszedik, inkább menjünk, éhen halok!- mondta Newt, és a kezemet megfogva kihúzott a Kóronc-Házból. Minho is jött utánunk, és útkötben Tommy és Chuck is csatlakozott.

És Newt még mindig nem engedte el a kezem.

A közelében mindig olyan jól éreztem magam, ha megláttam valahogy bizsergés futott végig a hátamon, és most hogy fogta a kezemet, valamiért kibököttül boldog voltam.
Aztán megálltunk, és ők rám néztek.
-Figyelj Mira. Az a kunyhó ott a konyha. Látod? Viszont Serpenyő nem igazán kedveli ha kifosztják a konyháját, szóval most csendben kell belopóznunk.
-Jól mondod Tommy! -mondták a fiúk.
-Hát, akkor mit állunk még itt? - kérdeztem, majd a falhoz lapulva elindultam előre. Hátranéztem rájuk, intettem a fejemmel, és csendben elindultam a konyha felé.
A célom egyre közeledett, aztán elértem a kunyhó falát. Kinéztem a fal mögül az ajtó felé, ahol tiszta volt a terep. Aztán épp ki akartam lépni a fal mellől, amikor kivágódott az ajtó, és a hírhedt Serpenyő lépett ki rajta.

 Aztán elkezdett felénk sétálni.
Lesápadtam, elnéztem a fiúkra és intettem a kezemmel hogy fussanak egy fallal odébb, hogy a kunyhó mögé kerüljünk. Halkan de nayon gyorsan mentek, így egy hajszál választott el attól hogy Serpenyő meglásson minket. Ő továbbment, mi meg lélegzetvisszafojtva vártuk hogy mikor mehetünk vissza.
Eltelt 1 perc, és újra próbálkoztam, immár sikerrel. Benyitottam a konyhába,  mögöttem Tommy, Minho, Newt és Chuck. Amint bejutottunk, bezártuk az ajtót és kitört belőlünk a nevetés.

-Ez közel volt!-szólalt meg először Chuck, de Minho egyből lereagálta.
-Engem nem izgat, csak adj egy szenyát!
-Nekem is passzolj egyet légyszi Chuck!-kértem, mire ő színpadias mozdulattal, francia akcentussal, mint egy pincér nyújtotta oda a szendvicset.
-A Sonkás szendvicse Mademoiselle. Kér még esetleg Gally-löttyöt is a vacsorája mellé?
-mi az a Gally-lötty?-nevettem fel.
-Ó ne akard megtudni. A legidegesítőbb srác által készült legborzasztóbb ital.- mondta Newt.
-Legidegesítőbb srác? Dehát miért?
-Ó majd rájössz te magadtól is.- mondta Thomas aztán mind összenéztek és gonoszan elnevették magukat.
...
-És eddig hogy tetszik a Tisztási élet Mira?-kérdezte Minho.
-Nem olyan rossz mint képzeltem. Bár a Ben-féléket jó lenne mellőzni -mondtam, majd grimaszoltam.
-Ne aggódj, majd kitalálunk valamit erre is. Holnap este Bent kitoloncolják, ez pedig intő példa lesz a többieknek. - csend telepedett a társaságra, mindenki elmerengett és evett.
Utána még egy órát beszélgettünk, aztán mindenki ment volna lefürödni. Csakhogy én nem tudtam hogyan. Newték megmutatták a zuhanyzót, és megígérték hogy őrködni fognak amíg fürdök, de azért belülről is bezártam az ajtót. Csalódottan láttam, hogy van egy ablak is, szóval azt addig egy dobozzal lefedtem. Még így is feszengve vetkőztem le, de fürdés után felvéve az új ruháimat, felfrissülve mentem ki. Newt, Thomas és Minho épp nekem háttal álva beszélgettek, majd mikor megláttak, Thomas ismertette velem az esti tervet.
-Nézd. Csak a biztonságod érdekében, minden este közülünk valaki fog a melletted lévő ágyban aludni, így biztosra mehetünk hogy nem lesz bajod éjszaka. Rendben?
-Végülis, rendben. Köszönöm szépen srácok.-mosolyogtam rájuk.- és tulajdonképpen hol fogok aludni? 
-Gyere, megmutatom. - mondta Tommy, miközben ásított egyet- és egyúttal le is feküdhetnénk.
-Igazad van. Newt, Minho, nagyon szépen köszönöm a mai segítségeteket!-néztem rájuk majd egyszerre mindkettőjüket megöleltem. Ők is visszaöleltek engem, aztán elbúcsúztunk, és elmentünk lefeküdni.
Nem tudtam aludni. A csillagokat néztem, és gondolkoztam.
Vajon kik, és miért küldtek minket ide? Milyen életem lehetett eddig? De ami leginkább foglalkoztatott, hogy  miért érzem úgy mintha minden rendben lenne mikor Newttal vagyok?