•Az Ég és Föld c. sztorim második évada•
"A viharos és elsietett kezdés, az elhamarkodott megbocsájtás, a még nem is igazi szerelmet takaró szeretlek-ek, az ominózus fesztivál, a béke íze, a viszály, amikor neki kellettem én és nem fordítva, az igaz...
- Corin! - ordítottam el magam, amikor berontottam az előszobába. Ismertem a házat, hisz a Sziget előtt ide is eljöttünk.
- Shawn? - kérdezett vissza halkan, a lépcső aljáról. Nem láttam az arcát, de a lépteit hallottam. Kisepertem a hajam a szememből és a szememen ülő könnyfátyol mögül pásztáztam a nappalit, ahol rövidesen Corin helyett a bátyja jelent meg.
- Semmi szándékosat. - sütöttem le a szemem. - Nem az én döntésem volt. Andrew...
- Tiltakozhattál volna. - hallottam meg a női hangot, mire kipattantak a szemeim. - Vagy még mindig Camila érdekel? - vonta fel a jobb szemöldökét, miközben a mellkasa elé fonta a karjait, és az alsó ajkán harapdálta. Tudtam, hogy kételkedik. És hogy érzelmileg instabil. Viszont, eszem ágában sem volt kihasználni.
- Csak hallgass meg. - néztem rá könyörgően. Biccentett egyet, majd beljebb kísért.
- Öt perced van. - nézett rám komolyan.
- Megmutattam a felvételt Robertnek. Azt mondta, ha-
- Miért neki? Andrew a menedzsered. - nézett a szemembe összezavarodottan.
- Felbontottam a vele való szerződésem, da azt mondta, ha meggondolom, akármikor mehetek... - kezdtem el csavargatni a kisujjamon lévő gyűrűt.
- Miért hagytad ott? Shawn, akkora egy hülye vagy... - fogta a fejét, mikor észrevettem, a bátyja felszívódott.
- Nem kell nekem másik gitáros! Corin miattad csináltam, de ellened fordult! - kezdtem el a dühtől kiabálni. Csitítani és nyugtatni próbált. - Ne vigyázz velem. Voltam vele pszichiáternél. Nincs bajom. - utasítottam, mire abbahagyta a shh-gést.
- Elmentél nélkülem? - kezdtek el csillogni a szemei a könnyfátyoltól. Bólintottam. Úgy éreztem, haragja valamelyest megtörik.
- Sajnálom. - böktem ki hirtelen, majd a lány könnyei ellenére is mosolyogva fürkészte szemeimet.
- A történtekhez képest most kellemeset csalódtam. - törölte le az arcát. Keserűen elmosolyodtam, majd felbátorodva megöleltem.
- Szeretlek. Sosem akartalak bántani. - suttogtam, miközben a vöröses hajzuhatagon simítottam végig. Ha szarul megy neki valami, vagy szétesik, valamelyest külsőt vált. Amikor rendbejön, rövidesen újra az eredeti mutatkozik rajta. - Most van új tetkód? - nevettem fel keserűen. Bólintott egyet, majd megmutatta a bokáját.
~INSTAGRAM~
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
❤💬📨 corinhill01: Két emberből kettő azt mondta, hogy mutassam meg ezt a gyönyörűséget. 🤷 Nem, ez nem az a klisés madarak lesznek dolog, itt tovább szállnak azok a bigyók. 😂 (éjfél van, írni sem tudok, nemhogy fogalmazni) Ez a családom és a barátaim miatt készült. Sosem lesznek nagy tetkóim, de ilyen törpe méretűekre lehet számítani, ha sok számomra meghatározó dolog történik velem.
Kedveli: @shawnmendes, @amandaparker és további 924 282 személy.
Összesen (275 398) hozzászólás.
shawnmendes: 👀🌻(nincs olyan emojim...) /corinhill01: SzarvagyMendes. /shawnmendes: 💁💩💢🙄 /corinhill01: Beszédes vagy ma. 😅😂
-------------------------------------------
* * *
- David, ne siess már! - kiáltottam rá, majd engem sürgetve megtorpant majd bevárt.
- Ahjj, gyere már! Meglepetés lesz. - hadarta. Sikeresen beértem, egy hatalmas csokorral a kezemben. A farzsebemet folyamatosan szorongattam, a kis dobozt benne, pedig őriztem.
Kis idő múlva odaértünk a házukhoz, sietősen betettem mindent a bérelt autóm csomagtartójába, majd a bátyja meg is érkezett Corinnal. Amint meglátott beállt a szája. Mosollyal az arcomon nyitottam ki neki a kocsiajtót. David hátra szállt be. Hátulról előrenyújtott a hugának egy szemkötőt, akit engedelmesen fel is vett.
* * *
Margit-sziget. Igen, a legtökéletesebb helyszín ehhez. Corint kétoldalról kézenfogva vezettük. David nyakában egy kamera himbálózott, az én szabad kezemben pedig a csokor. Egy szép helynek vélt tisztáson egyszerre álltunk meg. Leféltérdeltem elé, majd a bátyja hátrahúzta a szemellenzőt, én pedig a csokrot nyújtottam neki. Azt hitte ennyi az egész, hisz könnyezni kezdett. Belenyúltam a farzsebembe, majd előkaptam az apró ékszeresdobozt. Szétnyitottam.
-------------------------------------------
Tudom, tudom. Szemétség itt abbahagynom, de megigérem, még fogjátok tudni mi miért történik. Mára ennyi, ha tetszett vote-oljatok, kommenteljetek! Sziasztok! ❤💕
