VÉR ÉS SÁR

tizenkettedik

Hermione
° ° ° ° ° ° ° ° °
Elérkezett a hétvége. Reggel szinte azonnal kipattantak a szemeim, és kinéztem az ablakon. Havazik.
Elrohantam a fürdőbe és felvettem egy meleg, bordó pulóvert; egy szűkebb fekete farmert és végül egy pár bakancsot. Ginny kb. akkor kelt fel, amikor én már végeztem.
- Hmm, de jól aludtam - nyújtózkodott. - Jó reggelt, Mio!
- Neked is - mosolyodtam el. - Megvárjalak?
- Aha, köszi. Sietek - mondta, majd ezzel el is futott a fürdőbe. Amikor kijött már felöltözve állt. Egy virágmintás blúzt viselt farmerral és téli csizmával. A haját lazán kiengedte.
- Mehetünk - karolt belém, és el is indultunk a Nagyterem felé. Egy csokis muffint reggeliztem forró gyümölcsteával. A szemem sarkából láttam egy szőke foltot, ezért lassan és feltűnésmentesen odafordítottam a fejemet. Draco ült le a haverjaival, Blaise-zel és Monstro-val reggelizni. Egy aprót biccentett és féloldalas mosolyra húzta az ajkait, majd a hajába túrt és vett egy szelet pirítóst. A reggeli végeztével indultunk is Roxmortsba. Szokás szerint Frics úr kísért le minket, a harmadikosoknál megvolt a szülői beleegyező lap átnyálazása is. Ezután indulhattunk. Véletlenül, vagy épp' nem Draco és a bandája került mögénk Ginnyvel. Amint a faluba értünk, a morcos öreg recsegve kikötötte, hogy 6 órára legyünk ugyanitt vagy megnézhetjük magunkat. Majd e végszóra elindult vissza a kastélyba, nyomában szeretett macskájával. Ginnyvel a Saloon felé vettük az irányt. Ez egy ilyen kis eldugott hely volt, szebbnél szebb ruhakölteményekkel. Szerencsénkre csak páran lézengtek.
- Jaj, de nagy a választék! - sóhajtotta Ginny.
- Segíthetek kedveskéim? - jött elő egy 50 év körüli nő. Rövid szőkésvörös haját besütve és félig feltűzve hordta és gyönggyel díszített szemüvege mögül kíváncsi szemekkel nézett ránk.
- Jó napot kívánok! - köszöntem. - Roxfortos diákok vagyunk és a téli bálra szeretnénk ruhát.
- Pompás - csapta össze a kezét az asszony. - Megengedi, hogy méretet vegyek Önökről?
Ginny-re néztem, aki bólintott.
- Persze - mondtam. A nő intett a pálcájával és erre a mozdulatra egy mérőszalag lemért minket tetőtől-talpig.
- Rendben, meg is vagyunk. A barna kisasszonynak a hatos sorban lévő ruhákat ajánlom. Önnek pedig - fordult a vörös barátnőmhöz -, a hármas sort gondoltam. Onnan válogassanak! - ajándékozott meg minket egy barátságos mosollyal.
- Gyere - ragadott karon Ginny, és máris a 6-os sor felé indultunk.
- Nem, nem, nem - kezdte meg a vállfákat arrébb tolni. - Mit szólsz ehhez? - emelt fel, egy konkrétan köldökig kivágott hátnélküli, zöldes ruhát.
- Nekem kicsit merész, ez annyira nem én vagyok - húztam el a számat.
- Oké, pedig csinos lennél benne.
- És...mit szólsz ehhez? - nyújtott felém egy mély bordó színben pompázó ruhaköltemény. Ujjatlan volt, és enyhén lágyesésű. Sőt, még dekoltázsa is volt, éppen annyi, hogy a jó ízlés határain belül csinos is legyen.
- Hú, ez nagyon tetszik - ugrottam Ginny nyakába és enyhén megtántorodtunk.
- Próbáld fel - terelt a fülkék irányába. Gyorsan felvettem a ruhát és a tükörbe néztem, ami a fülkében lógott. Egy barna hajú lány nézett rám vissza, sápadt bőrével erős kontrasztot alkotott a sötét vörös ruha és még a melleit is kihangsúlyozta, de nem bántó módon.
- Na, kész vagy? - hallottam Ginny hangját.
- Igen - válaszoltam, ő pedig erre benyitott.
- Aztarohadt! Nagyon fogsz Malfoynak tetszeni - mosolyodott el. Visszaöltöztem, miután kiment.
- Most segíts te nekem ruhát választani! - mondta és elindultunk a 3-as sorhoz. Ginny végül egy ezüst színű csodálatos ruhát választott, elindultunk a Három Seprűbe inni egy vajsört.

Draco
° ° ° ° ° °
Nem tudódhat ki, hogy Hermioné-val együtt vagyunk. Vagy legyen ez bármi is, ami köztünk van. Pansy-vel és Blaise-zel, valamint Monstro-val kellett lennem. Szokás szerint, ugyanis semmi se változhat. Ekkor egy csilingelő női nevetés ütötte meg a fülemet. Ez ő az…
Mögülem jött, így lassan lemaradtam és befordultam az egyik kisutcában. A legfiatalabb Weasley lány, és Hermione jött végig az utcán egy-egy ruhás dobozzal és egy halom édességgel. A barna hajú lány szeme megakadt rajtam, szólt valamit Ginny-nek aki előre ment, azzal a felkiáltással, hogy ‘Persze, menj csak be a könyvesboltba. Én megkeresem addig a lányokat!’.
Hermione lassan az utca felé közeledett és összébb húzta magán a kabátját. Meguntam a lassú lépteket és a karjánál fogva magamhoz rántottam.
- Helló - suttogtam a fülébe, erre megrázkódott.
- Szia - köszönt vissza, meggyszínű telt ajkain aranyos mosoly játszott. Magamhoz öleltem. Hermione a nyakamba kapaszkodott, majd nyomott egy puszit az arcomra. A következő pillanatban eltoltam magamtól és megcsókoltam. A hideg levegő számomra megszűnt és átvette egy meleg, bizsergető érzés. Hermione elgémberedett ujjai a hajamba túrtak, én pedig az egyik kezemmel még közelebb húztam magamhoz a griffendélest.
- Milyen ruhát vettél? - vigyorogtam. Már előre elképzeltem, hogy milyen eszméletlenül jól fog kinézni.
- Titok - csókolt meg újra, ezáltal több szenvedéllyel.
El se hiszem.
Én csókolózom Hermione Jane Grangerrel.
Olyan furcsa, nem gondoltam volna sohasem, hogy ő és én egyszer...
De most itt van, és nem hagyom, hogy ez a lány kicsússzon a kezeim közül. Ő sokkal, de sokkal értékesebb, mint azok a "nevüket se tudom" egyéjszakás kalandok.
- Nagyon elgondolkodtál - zökkentett ki a lány hangja. Megsimogattam a haját, és megpusziltam az arcát.
- Megyünk? - fogtam meg a kezét, és indultam volna végig az utcán vissza, a Roxfort felé, amikor a lány megragadta a kezemet és visszahúzótt.
- Ráadást szeretnél? - kérdeztem és az ajkait szugeráltam.
- Nem, te hülye - kuncogott fel, és az arca vöröses színárnyalatot vett fel. - Csak meglátnak. Együtt, minket. Érted?
Tudom, baba. De gyűlölöm ezt a titkolózást!
- Oké - túrtam a hajamba -, akkor viszont erre megyünk - mutattam az ellenkező irányba. Kézenfogtam Hermioné-t és elkezdtem magammal húzni. Ahogy az apró utcák egyre kevesebben lettek és ritkultak, úgy tárult fel elénk a havas táj.
- Ez gyönyörű - suttogta, lehelete fehér füstként szállt a magasba.
- Tudom - karoltam át hátulról, ő pedig a fejét megtámasztotta a vállamon. Tovább sétáltunk a Szellemszállás felé, de nem mentünk be. Lemaradtam a lánytól és a szűz hóba markoltam. A hógolyó a mellkasán találta el.
- Te megdobtál? - fordult meg, és felhúzta a fél szemöldökét.
- Szerinted, baba? - röhögtem el magamat és már gyúrni is kezdtem az újabb hógolyót. Egy ideig eljátszottunk, aztán Hermione ezt megunta és egyszerűen nekem rohant, nagy hévvel és végigdöntött a földön.
- Bocsi - nézett rám komoly arccal, de a szemén láttam, hogy mosolyog.
- Semmi baj. - igazából nem volt ellenemre a helyzet.
- Leszállnál rólam? - kérdezte és egyre közelebb hajolt. Sötétbarna, hullámos haja már félig az arcomban volt, de per pillanat valahogy nem érdekel.
- Te vagy rajtam - motyogtam visszavágásképpen és megcsókoltam a lány. A puha hó hidegen ért a tarkómhoz, de a hideget ellensúlyozták Hermione csókjai.
Szerelmes vagyok. Életemben először…
_________________________________________
Sziasztok!💚
Ez a fejezet eléggé nyálas lett😅, de néha kell ilyen is. Azért remélem valakinek tetszett!
Most siettem, és betartottam a határidőket (amiket amúgy beszoktam), sőt most még előbb is hoztam a részt, mert amúgy holnapra (péntekre) lettem volna kész.
A vote-okat és kommenteket szeretettel várom!

Outlaaw