VÉR ÉS SÁR

tizenhatodik

Hermione
° ° ° ° ° ° ° ° ° °
Március elején jártunk, a Roxfort falai közt többnyire még mindig hideg volt, de a Fúriafűz már rügyezni kezdett.
- Szóval - kezdett bele Lumpsluck az órába -, már csak pár hónap a RAVASZ-ig. Ezért a mai órán gyorstalpalót tartunk abból, hogy mit is tanultunk ezidáig. Itt van 4 üst. Ki ismeri fel e bájitalokat?
A kezem azonnal a magasba lendült. Lumpsluck intett, hogy menjek közelebb.
- Az első üstben - mutattam a szóban forgó folyadék tárolóra - Százfűlé főzet található. Akinek a hajszálát belerakjuk, és megisszuk azzá az emberré változunk. Állattá változni szigorúan tilos, sokáig tartó mellékhatásai is lehetnek. - Itt elmosolyodtam, már hogy ne emlékeznék a másodikos baklövésemre, amikor is Millicent Bulstrode helyett egy macskává változtam.
- Köszönöm Miss Granger, 5 pont a Griffendélnek! Valaki más? - kérdezte a professzor. Ginny lépett elő és a második üstre mutatott.
- Ez Felix Felicis, más néven szerencselé. Aki ezt megissza szerencsésnek érzi magát. A túlzott fogyasztása veszélyes lehet, a mugli droghoz hasonlóan működik - mondta a vörös hajú lány.
- Kiváló! Mégegyszer 5 pont a Griffendélnek! - csapta össze húsos kezeit Lumpsluck.
- A következő üstben Amortentia található - szelte át a termet Draco Malfoy hangja. Puha, szőke tincsei kócosan omlottak a homlokába, szürke íriszei a kíváncsiságtól hajtva csillogtak, csókolni való szája sarkában pedig mosoly játszott.
- Honnan állapította ezt meg ilyen könnyen, Mr. Malfoy? - kapta a kérdést Draco.
- Az ember olyan illatúnak érzi a bájitalt, amihez vonzódik. - Nem fordultam meg, de így is éreztem, ahogyan a szürke szemek végigfutnak a hátamon.
- Remek, 5 pont a Mardekárnak!
A negyedik üstben lévő bájitalról látásból tudtam, hogy az Élő Halál Esszenciája lesz, így nem lepett meg amikor Pansy Parkinson nyávogós hangja is ugyanerre a megoldásra jutott.
- A feladat a következő; készítsétek el e bájital valamelyikét, de fejből. A feladatra 1 duplaórátok lesz. Rajta! - döcögött vissza a tanári asztalhoz és egy kristálytálban lévő cukrozott ananász mellett kedvtelve nézte, ahogyan mi dolgozunk. Én az Amortentiá-t választottam, nem lesz könnyű, de menni fog. Az üstbe raktam pár sellőpikkelyt, de szigorúan csak türkiz színűt (olvastam valahol, hogy ettől sokkal szebb gyöngyház fényes ragyogása lesz), valamint felöntöttem valamennyi polip tintával. Raktam bele egy gyűszűnyi unikornisszarv morzsalékot és a szokásos hozzávalókat. Félidőnél jártunk, amikor is Lumpsluck az asztalomhoz ballagott.
- Hermione, ne feledje szombaton este 7-től, táncos Lump klub lesz! Mellesleg kiválóan halad a főzete - mondta és ment is tovább a következő asztalhoz.
A bájitaltan után vége is volt a napomnak, ezért úgy döntöttem lemegyek a kviddicspályára és megnézem, hogy Ginny és a griffendéles csapat hogyan edz.
Lesétáltam a domboldalon, amikor egy hófehér kéz befogta a szememet.
- Ki az? - kérdezte nevetve.
- Draco - állítottam. A mardekáros fiú elvette a szemem elől a kezét és hátulról átkarolta a derekamat. Megcsókolta az arcomat, majd további csókokat hagyott az arcélem vonalán. A garbómat félrehúzva a nyakamhoz látott, én pedig sóhajtottam egyet. Behunytam a szememet, a gerincemen felkúszott a jóleső borzongás és az orromban keveredett Draco és a kora tavasz illata is. Az ajkam enyhén elnyílt és minden érzékem élesen figyelt.
- Abbahagyjam? - jött a kérdés, de a hangjából éreztem, hogy pimaszul vigyorog.
- Ne! - kiáltottam talán túlzottan hevesen is, Draco pedig a fülembe súgta:
- Óhajod számomra parancs!

Draco
° ° ° ° ° °
Gesztenyebarna, hullámos haja lágyan cirógatta az arcomat. A rózsa illatú, griffendéles lányt úgy tartottam a kezemben, mintha bármikor eltörhetne. Hermione pedig sóhajtott párat, miközben a nyakát halmoztam el puha, nedves csókokkal.
- Gyere, Draco! Így sose érek oda Ginny edzésére - nevetett fel gyöngyözően és ujjait felém tartotta. Rákulcsoltam az ujjaimat az ő kis, hideg kezére.
- Mitől ilyen hideg a kezed? - kérdeztem, válaszul egy vállvonást kaptam.
Hamarosan már a fa emelvényen ültünk, beszélgettünk és figyeltük ahogyan a Griffendél csapata edz.
- Gerlepár! - kiáltott oda nekünk a legfiatalabb Weasley. - Mio, veled este szeretnék beszélni! - mondta, majd tovább is repült.
- Baba...
- Igen? - nézett rám.
- Kivel mész a Lump klubba? - kérdeztem és felhúztam a fél szemöldökömet.
- Talán, nem is tudom - tettetett gondolkodást a griffendéles lány.
- Mondjuk velem? - néztem rá.
- Még meggondolom - állt fel. - Megyek a könyvtárba, jössz? - intézte hozzám a kérdését, válaszul bólintottam egy aprót.
- Szia Ginny! - kiabált fel a -még mindig- repülő lánynak.
- SZIA MIO! - válaszolt és tovább hajkurászta a cikeszt. Megfogtam Hermione még mindig jéghideg ujjait, és együtt elindultunk vissza a Roxfortba. A griffendéles lánytól egy puszival búcsúztam, mert a tanulás előtt szerettem volna lerakni a kabátomat. Ahogy kifelé igyekeztem egy kéz kapta el a kezemet. Megfordultam. Pansy állt ott. Fekete, asszimetrikus bubifrizura keretezte a lány alapozóval vastagon lekent arcát. A mardekáros íriszei szomorúan futottak végig az arcomon, de a szomorúságot elfedve, harag csillant a Parkinson lány szemeiben.
- Draco - kezdte selymes hangon, az ajkaival enyhén csücsörített és rám nézett.
- Pansy, kérlek engedj el! - mondtam. A lány közelebb jött hozzám, édeskés parfümének illata megcsapott.
- Nem, Draco, amíg el nem mondod nekem! - simított végig az arcomon, és a kezeimet a derekára helyezte, majd lejjebb csúsztatta. Merlinre! Az egész Mardekár klub minket figyelt.
- Te teljesen megőrültél! - kiáltottam fel. Pansy hátrált. - Mit hittél, hogy felajánlod magadat nekem, én pedig megkúrlak?!
- Mit eszel azon a griffendéles sárvérűn? - vágott vissza a lány. - Őt nem töröd össze? - sikoltozott.
Nem válaszoltam.
Nem akarlak összetörni, baba.
- Nézz körbe, Draco! A mardekáros lányok fele már járt az ágyadban, és mégis, egyikükkel se tartott a kapcsolatod hosszabb ideig! Mennyi törött szív - sóhajtott Parkinson dramatikusan. - Mennyi imádó és mennyi utáló! Mi a garancia arra, hogy őt nem töröd össze? Vagy őt is csak megbasznád, aztán 'viszlát'? Elég kitartó vagy.
Megdöbbenve hallgattam a mardekáros lányt.
- Ugyan, Draco - jött közelebb. - Egy ilyen tökéletes külsővel, azt a kis stréber kurvát akarod?
- Ne merd így hívni Őt! - szorítottam össze az állkapcsomat.
- Csak összetöröd. Tudod te is! - mondta és a kezeivel a tarkómat kezdte cirógatni.
- Nem, Őt nem. Eressz! - téptem ki magamat Pansy szorításából.
- Gondold végig, Draco. Igazam van. - E végszóra becsaptam az ajtót magam mögött.

Összetörnéd egy idő után, tudod te is.
Apám pillantása, ha egy "sárvérűt" hoznék haza.
Nem vagyok jó semmire.
Csak kihasználom a lányokat.
Bárkit megkapok és bárkit összetörök.
Őt is.

Egy pergamen darabot vettem elő és írni kezdtem.
„ Granger!
Sajnálom, nem megy.
Fejezzük be!

          D. Malfoy “
Előre megírtam a halálos ítéletemet. Még egyszer felidéztem az arcát. Az ingem ujját felhúzva végigsimítottam a göröngyös hegeken. A puha, telt, meggyszínű ajkak. Az olvadt csokoládé színű szemek. A hófehér bőre.
Ő maga, az egész valója.
Elküldjem neki vagy ne?
Adjak esélyt magunknak vagy zúzzam szét az egész kapcsolatunkat?
Sajnálom, baba. Kurvára. Újra és újra elcseszem.
_________________________________________
Halihó!
Itt a szünet, vége mindennek!☀
Ne utáljatok, hogy pont itt hagyom abba (FÜGGŐVÉÉÉG! *ördögi nevetés* 😈)
Azért se utáljatok, mert most kb. 3 hétig nem lesz rész. Egyszerűen nem lesz rá időm, sajnálom. De aztán írok gőzerővel, és sokkal gyakrabban lesz publikálva, mert szünet van!😊

Ha tetszett azért írjátok meg kommentben vagy vote-oljatok! Mert tényleg sokat jelent!❤
Nagyon-nagyon köszönöm a több, mint 2K megtekintést, és több, mint 140 vote-ot!😗

Jó szünetet, addig is;
Outlaaw

(3 hét múlva találkozunk😙)