[00:97]

1K 106 3
                                    

===========

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

===========

|| HARMADIK SZEMÉLY ||

"De látni akarlak," mondta, ahelyett hogy visszaírt volna, folytatva a Jimin ajtaján való kopogtatást. "Már két napja, miért nem voltál ott?"

"Mégegyszer," emlékeztette Jimin, hangja direkt gúnyos volt ahogy közelebb jött az ágyától. " Már mondtam neked. Beteg vagyok "

"Az egy szar kifogás és te is tudod." A fiatalabb nem akart gorombának tűnni, de egyszer mindenki eljut arra a pontra, ahol már elég volt.

Főleg amikor olyan személyessé vált.

"Miért hagysz figyelmen kívül.." Jungkook a térdeire esett, az ajtó mellé kuporodott mielőtt folytatta a kopogtatást, ezúttal halkabban.

"Nem csinálom azt!" A szőke egyből visszavágott, annak ellenére, hogy ez volt az igazság. "Komolyan Jungkook, menj vissza a lakásodba. Késő van és fáradt vagyok."

Kivéve, hogy ez volt a jelentése:
Harcolj továbbra is értem.. szükségem van arra, hogy makacs legyél.. ne hagyj el engem.. könyörgöm neked..

"Nem, itt maradok amíg ki nem nyitod az ajtót és beszélsz velem."

Bingo..

De jobban tudta, minthogy engedje, hogy egy fenyegetés tönkretegyen öt új barátságot.

"Akkor ott leszel egész este." És ami a szomorú, hogy így is lett.

Jungkook aznap este Jimin ajtaja előtt aludt, nem tudva azt, hogy a másik oldalon, az ajtó egy-egy oldalán léve, ott feküdt egy fázó, csendben zokogó Jimin.

A szívéért ácsingózva ami olyan közel volt..

mégis olyan távol.

Nőies || Jikook ✔️Where stories live. Discover now