Reggeli fejfájás

12.5K 256 0
                                    

Reggel kellemetlen fejfásásra keltem, ami nem csoda, ha az ember kiüti magát az alkohollal. Magam mellé fordítottam a fejem, ahol megláttam, a valószínűleg, tegnapi kalandom. A tenyereimbe borultam, amiket végighúztam az arcomon egy sóhajjal együtt. Ezután a takarót óvatosan levettem magamról, hogy hallkan kimászhassak az ágyból. Bárcsak ilyen könnyen eltudtam volna hagyni a szobát, de szerencsétlenségemre nem sikerült.

-Jó volt a tegnap este.-motyogta, mivel félálomban feküdt.
-Ahan.-válaszoltam flegmán, miközben öltözködtem.
-Majd hívj.
-Arra ne számíts.-húztam kaján mosolyra a számat, mialatt a karórámat feltettem.
-Megindokolnád?
-Nem.-eközben már a cipőmért nyúltam.
-De hűséget ígértél!
-Huh, akkor tényleg nagyon részeg lehettem.—nevettem, mire ő hozzámvágott egy párnát.—Arra azért jól emlékszem, hogy kifizettelek. A többi nem az én bajom.-vettem fel a zakómat.
-Hülye barom!-dobta a másik párnát is. Ekkor vettem sietősebbre a dolgot.

Kisiettem a lakásból, egyenesen a kocsimhoz. Beültem, majd a telefonom képernyőjét pásztáztam.
'20 nem fogadott hívás - Hárpia'
Eközben már a kifogást is kitaláltam, így gyorsan felhívtam.

-Szia szívem.-indítottam el az autót, kihajtva a parkolóból.
-Te mégis, hol vagy?!
-Ne haragudj, az irodában aludtam. Jelenleg az egyik megbízónk vissza akarja mondani a szerződést, mert a munkásaim nem haladnak sehova.
-Mondtam, hogy rúgj ki pár embert.
-Mintha ez mindent megoldana. Ismered az embereket, szívem. Amint bőségesen kifizeted őket, úgy gondolják, hogy már nem szükséges a maximumot adniuk.-panaszkodtam a valódi problémáról.
-Akkor csökkentsd a fizetésüket.
-Ezt nem veled fogom megtárgyalni. Én cégem, én embereim.
-Csinálsz, amit akarsz. De haza tudnál jönni?
-Miért?-tettem fel életem leghülyébb kérdését. Ha találok rendes indokot az otthontól való távolság tartásra és rákérdezek erre, teljesen elveszti az eszét.
-Mi az, hogy miért? A feleséged vagyok és hónapok óta távol vagy tőlem, amint lehetőséged lesz rá! Hónapok óta nincs semmi szikra vagy jel, hogy szeretnél! Már hozzám se érsz.
-Hm érdekes módon akarod, hogy tudodra adjam a szeretetem.
-Az is elég lenne, ha legalább többet lennél itthon!
-Nem olyan egyszerű! Kibaszott sok elintézni valóm van!-kezdtem el dühös lenni, mert ki nem állhatom, amikor hisztizik.
-Kérj segítséget mástól! Nem kell mindig mindent egyedül megoldanod!-kiabált a telefonba, amit már kihangosítva a mellettem lévő ülésre dobtam.
-Fogd fel, hogy nem bízom senkiben!
-Olyan egy barom vagy!-kiabálta, aztán letett.

Ez a nő megöl engem. Az ordibálásával a fejem csak jobban hasogat, a vérnyomásom meg az egekben. Ha nem nyugszom le, én itt halok meg agyvérzésben. A gondolat, hogy nekem haza kellene mennem, mégjobban kiidegel, ezért eldöntöttem, hogy időhúzás okából és a nyugalmam érdekében, keresek egy kávézót, ahol remélhetőleg tea is van. Hm.

Elvesztegettem 20 percet az életemből, amit soha nem kapok vissza. A keresés telt ennyi időbe. Megérni egyenlőre nem tudom, hogy megérte-e, de majd kiderült. Ráadásul igen hamar, mert már leadtam a rengelésem a pultosnak.

Megkaptam a teámat, így végre leülhettem. Az ablakon tekintek ki, majd egy dühös, de mégis lágy női hang csavarja vissza a fejemet. Csak ingatlanokról hadovált.

Ezzel nem törődve többet, a pulthoz sétáltam, ahová letettem a kiürűlt poharat. Megköszöntem az italt, majd az ajtó felé indultam. Mielőtt odaértem volna, nekem szaladt valaki. Megfordulva láttam az előbbi fiatal nőt, aki lefagyva feltápászkodott a földről.

-Sajnálom. Jól van?-kérdezte tőlem, de ő volt az előbb a földön.
-Az jobb kérdés lenne, hogy ön jól van e?
-I-igen.-emelte meg a fejét, így láthattam a szemeit. Azok a gyönyörű kék szemek, mint a gyémánt, úgy ragyogtak.
-Az a telefonbeszélgetés nem hangzott bíztatóan.
-Hallgatózott?-igazgatta a ruháját.
-Akaratlanul hallottam meg.
-Az magánügy.-húzta ki magát, majd kisétált az ajtón.

Egy jól időzített szellő fújta a világosbarna haját, amint kilépett a kávézóból. Ekkor láttam meg először oldalról őt. A kerek fenekét, a nagy melleit, a vékony csípőjét. Ez a nő tökéletes. Kár, hogy nem sok esélye van egy újabb találkozásnak.

Ártatlan tekintet [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now