Az élet csupa meglepetés

49. rész《Másfél hónap》

~~~

Amelia

Dylan-el röhögve lépünk ki az üzletből. Ez az ajándék egy kicsit gonosz.

- Te már megvetted Rebecca ajándékát?

- Igenis, nemis.

- Ez mit jelent?

- Most fogom átvenni.

- Mit vettél neki?

- Mindjárt meglátod. - karolja át a vállamat. - Hogy vagy? - vált témát.

- Jól. - mondom hamis mosollyal.

- Őszintén?

- Nem jól. - próbálom megtartani a mosolyomat.

- Isaac a legjobb barátom. - áll meg velem szemben. - De néha egy hatalmas seggfej. És nem ezt érdemelted.

- Azt mondod, hogy nem érdemeltem meg Isaac-et? - indulnak útnak a könnyeim. Isaac Barom Reed még mindig érzékeny téma.

- Jaj, nem, dehogy. Nem úgy értettem. - pánikol be. - Lia. - fogja meg a vállamat. - Nem tudom mi van annak az idiótának a fejébe. De te nem érdemelted, hogy így összetörje a szíved. Megesküszöm neked, hogy megfojtom. - közelebb lép és megölel. Majd a kabátjába nyúl és előhúz egy zsepit. - Tessék. Most pedig menjünk enni. Hisz a kaja mindenre megoldás. - csalja vissza a mosolyt az arcomra.

Miután befejeztük az evést valami átvevő pontra mentünk Rebecca ajándékáért, amit Dylan vett neki.

- Mennyi idő még? - itt állunk már 10 perce, de nem történik semmi.

- Elvileg még 20 perc.

- Addig elmegyek fotókat nyomtatni az én ajándékomhoz.

- Rendben.

Gyorsan kinyomtattam pár képet Rebeccának. Van itt ovis, iskolás, gimis és van a nyári szünetekről. És van egy képem arról is, amikor megveri John-t, mert nemet mondott neki. Veszek még egy masnit és egy alkoholos filcet, amivel rá fogok írni egy-egy olyan mondatot, amik elhangoztak a kép készítésekor.

A képeket egy kis borítékba teszem és elindulok vissza Dylan-hez, akit per pillant nem látok. Csak egy hatalmas maci, ami magasabb nálam.

- Ez aztán ajándék. - sétálok mellé, mikor rájövök, hogy Dylan tartja azt a macit.

- Szerinted tetszeni fog neki?

- Imádni fogja. - mondom és segítek neki megfogni.

~~~

December 10.-e van. Azaz Rebecca születésnapja. Tegnap itt aludt nálam és mindketten ellógjuk a mai napot. Felveszem a köntösömet és lemegyek a konyhába. Kiveszem a hűtőből a tortát, amit még tegnap vettem Rebeccának. Beleszúrom a 18-as gyertyát.

- Jó reggelt. Oh, torta. - jön be a konyhába Nick és a torta felé nyúl.

- El a kezekkel. - csapok rá a kézfejére.

- Hé, csak ellenőrizni akartam, hogy nem-e rossz.

- Van kávé lefőzve. - és a kezembe a tortával felmegyek a szobámba. - Boldog szü-li-na-pot. - kezdek el hangosan énekelni mire Rebecca egy párnát szorít a fülére. - Bol-dog szü-li-na-pot. - éneklek tovább, mire felül. - Kívánj valamit. - nyújtom felé a tortát. Bezárja a szemét és kis hatásszünet után elfújja a gyertyát. Majd kiveszem a gyertyákat és a képébe nyomom. - Hivatalosan is 18 vagy. - mondom hatalmas vigyorral az arcomon.