~~~
Amelia
Miután Rebecca és Dylan kiválasztották a szobájuk színét kifizettük a két festéket a hozzá vett pár festő felszerelést és a könyvespolcot és egy taxit hívva haza mentünk. Furcsa azt mondani, hogy ez az otthonom.
- Nem tudom miért választottál ilyen nehéz polcot. - mondja Rebecca, mikor beteszi Dylan-el a liftbe a dobozt.
- Akkor fogd a festékeket, majd én hozom Dylan-el. - adom át neki a két falfestéket, majd megnyomva a harmadik emelet gombját bezáródik a lift ajtaja. Felérve, már nyúlok a doboz alá, mikor Dylan megszólal.
- Majd viszem egyedül.
- Nem kell. Segítek. - mondom.
- Csak vedd ki a kulcsomat. - mutat a farzsebére. Előveszem a kulcscsomóját, amin egy csomó kulcs és egy kulcstartó lóg.
- Mire megtalálom... - mondom és közben megrázom a fejem. A kezembe veszem a kulcstarót és jobban szemügyre veszem. Egy kis kosárlabda, Dylan nevével feliratozva.
°°°
- Boldog születésnapot! - mondja.
- Köszönöm.
- Itt az ajándékod. - nyújt át egy kulcstartót, ami egy kosárlabda és bele van vésve, hogy: DYLAN.
- Azta, egy kulcstartó Dylan névvel? - teszem a mellkasomra a kezem. - Megtisztelő. - mondom neki mosolyogva.
- A többi ajándék én vagyok. - mondja és szorosan megölel. Tényleg nagyon szorosan.
- Kinyomod belőlem a szuszt. - mondom neki.
°°°
- Miért van nálad az én kulcstaróm? - kérdezem tőle, mikor az ajtó elé teszi a dobozt.
- Mi?
- Ezt te adtad nekem.
- Igen... Várjunk! Emlékszel?
- Rám ugortál boldog születésnapot kívánni, majd ezt átadva szorosan megöleltél. Igen, emlékszem. Arra is emlékszem, hogy adtál nekem egy fura becenevet. Mel, azt hiszem. - felnevetnek.
- Igen, megálmodtam neked ezt a becenevet. - nevet tovább.
- Igen. - csatlakozom én is.
- Gyere ide. - mondja és egy ölelésbe húz. - Végre emlékszel rám.
~~~
Dylan a nappaliba tette a könyvespolcot, Rebecca pedig a két falfestéket. Egy zacskóba pedig ott vannak a felszerelések, ami a csuklómon lógott.
- Akkor fessünk. - csapja össze a tenyerét Rebecca.
- Most? - kérdezzük Dylan-el egyszerre.
- Igen.
- Nem alszunk inkább?
- Dehogyis. Még csak délután 6 óra van.
- Tudod Majom, utaztunk.
- És?
- Fáradtak vagyunk Lia-val.
- Akkor csinálok kávét. - felnevetek. Nem igazán fogunk tudni pihenni vagy aludni.
- Akkor legalább erőset. - mondom és én is a konyhába sétálok, hogy töltsek magamnak egy pohár vizet.
Augusztus 28. Kedd.
आप पढ़ रहे हैं
Az élet csupa meglepetés
रोमांस,,- Te komolyan hozzám vágtál egy narancslevet?" Amelia Hayes egy 17 éves gimnazista jó jegyekkel és megalapozott jövővel. Az életét megtervezte gondolván, hogy így nem érheti meglepetés. Egyik legfőbb célja, hogy a legjobb barátnőjével bejussanak e...
