~Fekete Angyal I~

~10~

|Thor szemszöge|

Sokat beszélgettünk Tessával, nagyon kedves és vicces lány. Sokat nevettünk illetve ő inkább mosolygott mert fájt neki ha nevetett. Úgy 1 órányi beszélgetés után elaludt. Kimentem a szobából, le a nappaliba.

-Alszik.-mondtam mosolyogva nekik.

-Mondtam nektek hogy vigyázzatok rá.-nézett rá Natashára, Barnesra és Rogersra mérgesen Tony.

-Tony, nem a mi hibánk hogy moglőtték.-mondta neki Romanoff de hangjában némi bűntudatot véltem felfedezni.

-Tudom, de a lányom és még csak 16 éves, így is elég szörnyűségen keresztül ment már. Mit vártok el tőlem?-temette a tenyerébe az arcát Stark.

-Rendben lesz.-tettem a vállára bíztatóan a kezem.

-Van valami köztetek? Vagyis nagyon sok időt töltött együtt, folyton a szobájában vagy, sokat beszélgettek, nagyon sokat ölelgetitek egymást és még sorolhatnám.-nézett rám kérdőn Steve.

-Nem, nincs köztünk semmi. Legjobb barátok vagyunk. Mit gondoltatok, hogy össze jövök egy 16 éves lánnyal. 1500 elmúltam.-jelentettem be, miközben a sértődött játszodtam.

-Ez azért megnyugtató Tarzan. Na gyertek enni, mert én éhes vagyo....várjunk, ha Tessa beteg akkor senki nem főzött. Ki milyen pizzát kér?-kérdezte Stark.

-Sonkás sajtos.

-Pepperonis.

-Sonkás kukoricás.

-Hawaii-s.

És még kb. 10 ilyen válasz érkezett, majd Tony tárcsázta a pizzériát. Várjunk, hol hagytam a pörölyömet. Ha most ide hívom akkor vagy 5 dolgot tutira eltörók, szóval Stark kinyírna.

-Nem láttátok valahol a pörölyöm?-kérdeztem tőlük, miközben körülnéztem a nappaliban.

-Nincs fent a szobádban?-kérdezte Natasha.

-Vagy nem hagytad Tessánál?-ötletelt a Maximoff lány is.

Erre felmentem az emeletre. Az én szobámban nem volt, szóval bementem Tessához. Olyan békésen aludt. Ott volt az ágya mellett a Mjölnir. Gyorsan felvettem, majd kimentem a szobából.

-Megtaláltam.-mondtam boldogan amikor visszaértem.

Ezután nem sokkal megérkezett a pizza mi pedig falatozni kezdtünk.

|Tessa szemszöge|

Nem tudom meddig aludhattam de napsütésre keltem.

-Jó reggelt Tess.-ebből rájöttem hogy Tony van bent a szobámba.

Lassan kinyitottam a szemeimet.

-Szia apa.-nyújtozkodtam egyet.

-Hogy vagy?-kérdezte, nekem pedig eszembe jutott a sebem.

-Ha minden igaz, szinte már nem is látszik.-vontam meg a vállamat és megnéztem a sebemet, ami már nem volt ott.

-Nem is fáj?-vonta fel a szemöldökét csodálkozva.

-Kibírható.-válaszoltam neki egyszerűen, majd kiszálltam az ágyból és a gardróbomban kezdtem el kutatni.

-Van neked olyan ruhád ami nem fekete?-kérdezte Tony nevetve, mire nemlegesen megráztam a fejem.

-Apa, kérdezhetek valamit?-néztem rá kérdőn,mire bólintott.-Miért hoztál el engem Romániából?

-Azért hoztalak el Romániából, mert ha a Hydra vagy valami más titkos szervezet rájött volna az erődre elfogtak volna és vagy kísérleti egér lett volna belőled, vagy bérgyilkos és kitörölték volna az emlékeidet szóval nem tudatosan gyilkoltál volna. Azért hoztalak el, hogy megvédjelek.-mondta, mire szorosan megöleltem.