~Fekete Angyal I~

~14~

|Pietro szemszöge|

Harcoltam. Meglőttek, aztán sötétség.xNem tudom mennyi idő telhetett el, de hirtelen éles fájdalom hasított az összes sebembe, majd kb. 5 másodperc után eltűnt és kinyitottam a szemem. Csak Tessa összeomlott testét láttam. Biztos haldokoltam és megmentett. Gyorsan felálltam. Nem éreztem semmi fájdalmat, jól voltam. Felkaptam Tessa testét, majd kirohantam vele a nappaliba, reménykedve hogy találok ott valakit. Stark és Banner ült ott, az ujjaikat tördelve.

-Stark, csinálj vele valamit.-kezdtem el kiabálni.

-Te élsz?-nézett rám értetlenül Banner.

-Igen, meggyógyított de túl sok erőt használt el és elájult.-mondtam neki idegesen.

-Vigyük fel a szobájába. Bruce hozz mindent ami kell.-mondta Stark, majd intett nekem, hogy vigyem fel.

Mikor felértünk óvatosan letettem az ágyára, majd Stark kezeire bíztam Tessát. Wanda szobájába mentem. Hang nélkül beléptem oda. Sírt.

-Menj el Steve!-kezdett el ordibálni, mire majdnem elnevettem magam.

-Értem én hogy ő is szőke meg én is de van egy kis különbség köztünk.-válaszoltam neki higgadtan, mire úgy pattant fel a földről mintha ágyúból lőtték volna ki.

-De...de hogyan...mikor...azt hittem meg fogsz halni. Jól vagy? Várjunk hol vannak a sebeid?-nézett rám kérdően, majd hatalmas ölelést kaptam tőle.

-Tessa meggyógyított. Most ájultan fekszik a szobájában.-hajtottam le a fejem.

Kissé bűntudatom volt, mivel miattam van most olyan állapotban.

-Menj át hozzá!-utasított, majd kitessékelt a szobájából.

Átmentem a szomszédba, lévén hogy Wanda mellett, közvetlenül Tessa szobája van. Bementem hozzá, ahol megtaláltam Starkot.

-Át kellene öltöztetni valami kényelmesebbe, meg amúgy a ruhájára került a véred.-mondta nekem Tony.

-Nem fogok hozzányúlni. Nem akarom ruha nélkül látni, ameddig ő úgy nem dönt, hogy megengedi.-válaszoltam neki határozottan, mire csak elismerően bólintott.

-Áthívom Wandát. Majd ő megcsinálja.-mondta majd el ment és pár perc múlva visszatért a húgommal.

Starkkal kimentünk, míg Wanda atöltöztette, majd miután kiment és visszamentem. Természetesen Stark a lelkemre kötötte hogy hozzá ne merjek érni Tessához. Befeküdtem mellé az ágyba, majd átöleltem őt a kezeimmel.

-Tudom, hogy nem hallasz, de nagyon köszönöm azt amit ma értem tettél. Ha te nem vagy lehet hogy mostanra halott lennék. Igaz most kicsit bűntudatom van, mert miattam vagy ilyen állapotban szóval ébredj fel. Szeretlek.-suttogtam, majd a mellaksára tettem a fejem.

Nem tudom mikor de elaludtam, arra keltem, hogy valaki babrálja a hajamat.

-Pietro!-mondta könnybelábadt szemmel.-Hogy vagy? Fáj valamid? Úgy megilyedtem, azt hittem meg fogsz halni.

-Velem minden rendben hála neked. Te jól vagy?-néztem rá, mire bólintott és én szorosan megöleltem.

-Szólok Tonynak, hogy felébredtél. Amúgy mielőtt megilyednél Wanda öltöztetett át. Nem akartalak én átöltöztetni. Érted miért.-hajtottam le a fejem.

-Ez nagyon aranyos de most figyelj rám. Megbízok benned, és tudom hogy nem bántanál és soha nem erőltetnél rám olyant amit nem akarok. Szeretlek Pietro.-mondta majd az ajkait az enyémekre tapasztotta.

Mikor elváltunk, puszit nyomtam a hajába, majd kimentem a szobából. Stark laborjába mentem, mint mindig most is ott volt.

-Felébredt.-mondtam Starknak mosolyogva.

-Neki is gyors anyagcseréje van mint neked. Ez az oka. Másképp kb. 2 napig aludt volna.-vont vállat, majd el akartam indulni de vissza hívott.

-Rendes vagy vele. Szereted őt?-kérdezte mire egy határozott igennel válaszoltam.-ha akarsz majd lakhatsz vele Queensben. És mikor küldetés lesz akkor visszajössz.

-Nem. Ne érts félre nagyon szeretem Tessát, de nekem itt a helyem veletek és Wandával. Persze majd meg fogom látogatni de nem akarok ott élősködni a nyakán. Tudom hogy szeret és nem csalna meg, szóval hagyok neki teret.-mondtam neki mosolyogva.

-Hát rendben, ahogy akarod. Na menj.-ezzel utamra engedett, ami Tessa szobájába vezetett.

Legnagyobb meglepetésemre ő nem volt ott. Bemásztam az ágyába, majd pár perc múlva vissza is jött Tessa.

-Bocsi csak még mindig megvan. És még meg lesz kb. 3 napig.-szomorkodott a barátnőm.

-Fáj a hasad?-kérdeztem, miután megláttam a fájdalmas arckifejezését.

-Igen, nagyon.-sóhajtott, majd bemászott mellém és szorosan hozzám bújt.

Átöleltem és a szabad kezemmel simogatni kezdtem a hasát, ami jól eshetett neki, mert halvány mosoly jelent meg az ajkain. Filmet néztünk és csak lustálkodtunk. Fáradt voltam, pedig ezt nem sokszor szoktam mondani, de ahogy láttam Tessa is az volt. Egymást átölelve aludtunk el.

-Fel kellene őket kelteni. Már délelőtt 11 van.-hallottam egy hangot.

-De olyan cukik.-mondta egy másik hang, ami ha jól számolom akkor a Wandájé.

-De Tessát el kell vinnem Queensbe, hogy megnézze a lakását. Még 1 és fél hónap, és ott fog élni.-ez Stark hangja, bármikor felismerném.

-Éhes vagyok.-ez Thor volt, csak neki van ilyen mély hangja.-Keltsük fel őket.

-Én már fent vagyok, de Tessát hagyjátok aludni.-mondtam csukott szemmel.

Ekkor Tessa feje mocorogni kezdett a mellkasomon, majd kinyitotta a gyönyörű kék szemeit.

-Még akarok aludni!-jelentette be, majd visszafúrta az arcát a mellkasomba.

-De meg kell néznünk a Queensben lévő lakásodat.-mondta neki Stark, mire kipattantak a szemei.

-20 perc és kész vagyok. Nem mennétek esetleg ki?-nézett a többiekre, mire ők szó nélkül távoztak.

Szégyenlősen lehajtottam a fejem, mikor levette a pólóját és a nadrágját.

-Mondtam már, hogy megbizok benned.-mondta, majd a melltartója a földön landolt és felvett egy tisztát, és ezt ugyan így megcsinálta a bugyijával is. Miután azt is átcserélte, ránéztem. Gyönyörű teste van. De nekem nem ez számít. Felkapott magára egy fekete  rövidnadrágot egy szintén fekete pólóval, majd felhúzott a lábára egy Nike Air Force-ot és felkötötte a haját, feltette a szokásos ékszereit és egy napszemüveget. Még keresett egy bőrdzsekit és elindult felém.

-Most mennem kell. Nyugodtan maradj még ha akarsz.-mondta, majd megcsókólt és elhagyta a szobát.

|Tessa szemszöge|

Gyorsan lerobogtam a garázsba, ahol Tony már várt engem.

-Mehetünk?-nézett rám mosolyogva.

-Igen.-mondtam, majd beültünk az autójába.

Én az anyósülésre, Tony pedig értelemszerűen a vezetőülésbe.

Az út elsző 5 perce csendben telt, majd Tony megtörte azt.

-Szóval mi van köztetek Maximoffal?Pepper tegnap óta faggat telefonon keresztül.-nevetett fel halkan.

-Együtt vagyunk. Szeret engem, én is őt. Volt már csók köztünk és aludt velem egy ágyban de több nem és egyenlőre ezen nem akarok változtatni.- magyaráztam neki.

-Ameddig nem leszel terhes addig nekem mindegy.-vont vállat, de tudtam hogy nem komolyan értette.

-Szeretlek apa!-jelentettem be, azt amit még soha nem mondtam ki neki hangosan.

-Én is téged Tess. Én is téged.-mondta, majd kiszálltunk a kocsiból, mivel megérkeztünk a lakásomhoz.

Kiszálltunk az autóból, majd bementünk a tömbházba. Ugye egy tömbházban volt egy kissebb lakosztályom. Egyet tudok. Tetszeni fog az tuti.