15

148 5 0
                                    

Ezután mondta, hogy jól döntök úgyis, Nalani mellénk ült kb lihegve és csapzott hajjal mire furán néztem rá majd adtam neki vizet.
-olyan mintha most futottad le volna a maratont- mondta a mellettem lévő férfi mire én helyeslően bólintottam, hogy egyetértek vele.
-a fiukkal soha többé nem fogok focizni- ivott bele az üvegbe.
-olyan rosszak?- kérdeztem.
-hát megfutattak basszus, folyton cselezgettek, szétrúgtam a bokájukat- itt kihúzta magát büszkén- és aztán pedig rúgtam gólt- mesélte el, hogy mi minden történt vele ez a 20 perc alatt.

-megyek a meccsre- mondtam ki, barátnőmről elszállt a fáradtság és átvette a helyét a boldogság műszert nem kell "egyedül" mennie.
-jaj tudtam, hogy megjön az eszed kiscsaj- feküdt bele az ölembe mert hiába örült és izgult a mai nap miatt attól még látszott rajta, hogy még mindig fáraszt.
-mért tán eddig nem volt?- néztem kérdőn rá ő csak mosolygott.
-hát, hogy is mondjam...- kezdett gondolkodni, hogy mit is mondjon- tanárúr ön várja a mai meccset?- terelte a témát, lelöktem kedvesen az ölemből amire csak sóhajtott fájlalóan - majom- sziszegte még oda nekem majd vissza ült az eredeti helyére.
-avagy mán te- nyújtottam ki rá a nyelvem.

-ti aztán érett 17 évesek vagytok- Mr.Davies mondta nevetve majd otthagyott minket mivel kicsöngettek időközben.
-köszönjük-mondtuk kórusba ketten miközben felálltunk és tipegtünk utána.

Bizalmatlan páros (befejezett)Where stories live. Discover now