Bizalmatlan páros (befejezett)

68

Sírva sétáltam haza majd eldöntöttem, hogy az én gyermekemnek lesz a legjobb élete, de azt nem itt fogja megkapni.
Hazaérve egyből pakoltam és nézegettem a repülőket, hogy melyik mikor indul és hova visz.

-kicsim, mióta vagy itthon?- nyitott be anya- és mik ezek a ruhák?- akadt meg a szeme amikor rájött, hogy pakolok.
-anya, el kell mennem- rá sem néztem.
-hogy tessék? És mégis hova? Minek? Mi lesz a kicsivel?- faggatott.

Mindent elmondtam neki kivéve azt, hogy az apukának új barátnője van, azt találtam ki, hogy féltem tőle és ha megtudná elakarná venni meg ilyenek.

-kérlek kicsim, megtudjuk ezt oldani- mondta.
-kérlek szépen anya, a saját életemet akarom élni a kislányommal- sírtam el magam.

"Sohasem akartam elhagyni a családom, de valami azt súgja, hogy ezt kell tennem."

-rendben, de elkísérünk a reptérre- mondta végül - de- emelte fel az ujját- a bátyád veled megy- fejezte be.
-hogy tessék?- mondtuk egyszerre James-el.
-te mióta állsz ott?- förmedtem rá.
-az eleje óta- mondta- nem megyek vele sehova- nézett édesanyánkra.

-hát akkor Blake sem megy sehova, ügy lezárva- csapta össze kezeit.
-okéé, oké jöhet- forgattam meg a szemem.
-csak akkor ha én mondom meg hova megyünk- ajánlotta fel.

-van más választásom?- kérdeztem.
-nincs- nevetett- come to dubai- kiabálta majd összecsapta a kezeit és rohant a szobájába pakolni.

"Biztos jó döntés volt igent mondani?"

Elkészültünk majd pedig kimentünk családosan a reptérre, hogy elbúcsúzzunk egymástól.
-hívj amint leszállt a gép- ölelt meg anya.
-hívjad mert különben fejbe csap engem- ölelt most meg édesapánk- te meg vigyázz a hugodra és a babára vagy megkergetlek fiam- ment most a bátyámhoz.
-jolvan, jolvan menjünk- ragadta meg a karomat -sziasztok- integetett nekik.

becsekkoltunk majd pedig szólt a hangosbemondó, hogy indul a gépünk 10 perc múlva ezért foglaljuk a helyünket.
Felszálltunk a gépre majd pedig amint elfoglaltuk a helyeinket elindultunk.

-minden rendben?- nézett ijedten ráma bátyám amikor reflexből a hasamhoz fogtam amikor felemelkedtünk.
-persze- mosolyogtam rá.

"Talán egy új élet kezdete?"