62

81 3 0
                                    

Felöltöztünk és borzasztóan kínos volt, egyikünk sem tudja mit is kellett volna mondani vagy tenni ígyhát összeszedtük magunkat és inkább lementünk.

-ha bármelyik is felkínál neked bármilyen ajánlatot mondd, hogy a főnök nem engedélyezi- állt velem szembe amikor leértünk a lépcsőn.
-jó, hogy már nem raksz rám egy táblát- forgattam meg a szemem.

-hmm- gondolkodott el- ez nem is rossz ötlet- mondta.
-minek beszélek?- fogtam a homlokomat.
-imádom amikor beszélsz- fogta meg az állam, hogy a szemébe tudjak nézni.

"Most erre mit szoktak mondani?"

Lesütöttem a szememet inkább mert éreztem, hogy pirosodom amin elnevette magát.

"Várjunk..."

-engedj el- löktem el magamtól.
-most neked meg mibajod?- nézett értetlenül.
-semmi főnök, ha meg engedi vissza mennék dolgozni- majd egyszerűen otthagytam.

"Komolyan neki adtam magamat egy olyannak aki csak átvert?"

—————————————————————————————————————————————————————————————

Éppen Nalaniéknak mesélem el a történetet és őket hibáztatom amiért nem állítottak meg.

-babám mi tehetünk arról, hogy egy félistennek nem tudsz ellenállni?- mondta Jack- bár a helyedbe én se tudnék, sőt még így sem tudok- gondolkodott el.
-chh, kösssz- lökte meg Ava- de amúgy meg egyetértek- helyeselte.
-tán te is így gondolod?- nézett szúrósan Nate barátnőmre.

-hát öhmm... - gondolkodott - hogy őszinte legyek... mindenki tudja, hogy Christian egy Isten- nem nézett direkt a szemébe Nalani Nate-nek.
-ehhee, jolvan- "durcizott" be a fiú.
-shhh- csitította el a barátnője- most nem rólad van szó- forgatta meg a szemét.

-igaza van, menjetek szobára inkább- nézett csúnyán rájuk Jack.
Láttam Nate-en, hogy valamit nagyon mondana, de tudta, hogy ez nem a megfelelő hely és idő így inkább hagyta.

-meddig leszel ma?- néztek rám.
-öhmm... még maradt egy órám aztán pedig kész vagyok- mondtam.
-oké akkor öltözz- csapták össze a tenyerüket.
-he?- néztem rájuk értetlenül.

-jaaj kislány- forgatta meg a szemét Jack- most szépen visszaöltözöl és elhagyjuk ezt a helyet- magyarázta.
-én nem akarok felmondani- akaroskodtam.
-nem is azt mondtam, hogy mondj fel- csapta homlokon magát- csak annyit, hogy most szépen elmegyünk- mondta.
-áhh, oké- értettem meg majd pedig elmentem átöltözni és el is indultunk.

"Ami ezután következett, arra egyikünk sem számított."

Bizalmatlan páros (befejezett)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora