Bizalmatlan páros (befejezett)

43

Visszaemlékezés

Megéreztem az erős ital szagot így teljesen kijózanított és megfordultam majd egyből kicsavartam a férfi karját.
-te kurva ez fáj- kezdte el mondani az illető.
-te engem ne kurvázzál le hanem inkább az asszonyoddal foglalkozz- lettem ideges egyből.
-honnan tudsz a feleségemről, tán szólt neked, hogy figyelj engem?- kezdett bepánikozni.
-nem te nagyokos, a gyűrűd - mutattam a kezére ahol tényleg ott volt az említett tárgy.- inkább először érd el, hogy bízzon benned a feleséged és utána jampiz itt- engedtem el végül.

Ezután mentem egyből a pult mögé és kiszolgáltam magam.
-nekem is jöhet- mondták a lányok.
-hogy lehet valaki ilyen geciláda? A felesége otthon várja, ő pedig másokat fűz, undorító- akadtam ki teljesen.
-egyetértek, túl kedves voltál vele szerintem, többet érdemelt volna- kezdtek bele ők is.

-nagyon sajnálom azt a nőt aki volt olyan bolond, hogy ilyenhez hozzá ment- emeltem fel a poharam- igyunk arra, hogy mi sosem fogunk megházasodni és nem hagyjuk, hogy a férfiak megmondják mit csináljunk.
-egészség- koccintottunk majd egyszerre lehúztuk.

Megint sorba jöttek a felesek amiknek már végül olyan jó ízük volt, hogy már olyan volt mintha sima vizet innánk kb.

-titeket kerestünk már egy ideje- jelentek meg a fiúk.
-már átvetted Ava feladatát?- jött a hátam mögé Christian majd pedig a derekam körül ölelte a kezével, fejét pedig a nyakamba/nyakamhoz hajtotta majd belecsókolt lágyan.

-nagyon fáj a fejem, menjünk haza- szólaltam meg egy idő múlva.
-mi is már megyünk- mondták a többiek.
-menjünk- suttogta a fülembe.

Elindultunk mind a hatan ki a hatalmas épületből, kint megcsapott a hideg szellő így egyből összébb húztam a kabátomat magamon.
-gyere ott a kocsim- karolta át az egyik kezével a derekam és úgy vezetett.
-mi akkor haza megyünk, majd hívjatok- mondták a többiek majd tényleg elválltak az utjaink.

Mikor megérkeztünk a hatalmas házhoz Christian egyik embere kinyitotta nekem az ajtót én pedig megköszönve kiszálltam a kocsiból.
Kézenfogva mentünk fel a lépcsőn majd pedig amikor kinyitotta az ajtót előre engedett.

Felmentünk a szobába mivel olyanok voltunk mint a zombik annyira fáradtak.
Gyorsan átvettük a ruháinkat, Christian adott nekem egy agy pólót és megtiltotta, hogy nadrágot felmerjek venni, fáradt voltam most vele ezen vitatkozni így amint a fejem érte a párnát és el is aludtam.
Annyit éreztem, hogy magához húz és úgy ölel át majd teljesen elnyomott az álom.

Visszaemlékezés vége

Jutottak eszembe a dolgok, kinyitottam a szemem és ott feküdt mellettem a tanárom.

"A tanárom fekszik mellettem és ő fogja a derekam!"

Nem enged el, mintha én lennék az alvó párnája egyszer csak a fejét rám rakja és úgy alszik tovább.