Bizalmatlan páros (befejezett)

19

-Mr.Davies önnek van szakmája?- fordult hátra ahol a tanár nagyba telefonozik és valakinek nagyon írogat.
-van- írogatott még mindig valakivel és egyre feszültebb volt.

"Ki az aki felmeri idegesíteni drága tanárunkat, rajtam kívül?"

Én: és elmondja, hogy mi az?
Jelzett neki a teloja, hogy jött egy smse, megnézte és már válaszolt is.
Mr.Davies: nem, titook
Ránéztem, de csak megvonta a vállát vigyorogva.

"Mert írogat a tanárommal? Mert érdekel, hogy mi a szakmája?
Megőrültem az is biztos"

Hallgattunk zenét amit ordítottunk nevetve és nagyon jól éreztük magunkat, igaza volt tényleg jobb mintha otthon lennék és sorozatoznék.
-egyszer majd elkell menni Törökországba- áradoztunk megint a hírességekről és mint mindig most is összeraktuk az álom palinkat.
-najaaa- mondtam- most gondolj bele Kemal szakálla, Damon menősége, Stefan szeretete + háta - kezdtük el mivel ha vannak új palik akkor azokat is bele rakjuk.

-áhh nagyon jó pali lenne- mondta Nalani majd megérkeztünk így pedig a buszsofőr örült, hogy végre nyugta van tőlünk egy ideig.
-rólam van szó?- ölelte át hátulról a vállainkat Jack.
-hát hogyne, mint mindig- mosolyogtam rá.
-igen, te vagy itt a legjobb- csatlakozott a játszmába barátnőm.
-héj ő az egész világon a legjobb- nevettük el magunkat.

-szerintetek ha ráugrok Deren-re megöl?- kérdezte Jack.
-itt van Deren Jones?- sikított fel Nalani.

"Az őrületbe kergeti az osztályfőnök fia, már engem készít ki néha vele de komolyan"

-még mindig bejön?- kérdeztünk rá egyszerre amin összepacsiztunk ,majd vártuk a válaszát.
-te nem láttad, hogy azóta a nyár óta mennyire kiedzette magát?- ájuldozott.
-borzasztó- néztem szörnyedve az előttünk lévő telefonozó palit.
-egyetértek- állt mellénk fiúbarátunk.

-de uncsik vagytok így megyek boldogítani Derent.
-adioos- mondtuk neki majd csináltunk titokba képet a telefonozó fiúról.
-ez lesz a háttérképem- mondta.
-dehát most lecserélsz?- hunyorítottam rá.
-igen- bólintott, de rám se nézett hanem a telefonját figyelte.

"Ott van előtte a pali, de ő inkább a képet nézi róla?"

-chh megyek inkább Jack után- ugrottam az említett fiúnak a hátára aki megijedt így majdnem repültem, de persze drága tanárunk elkapott így a mellkasának ütköztem.
-jaj bocsánat- léptem ki az öleléséből.

"Megfogta a deremat és úgy kapott el!!!!
Úristen nagyon jó fogása van!!"

-ez nekem fájt attól még, hogy te ott állsz mintha semmisem történt volna, segíts Törpe- feküdt a földön.
-jaj gyere már ne nyavalyogj- húztam fel, vagyis akartam de végül rajta kötöttem ki mert magára húzott így elvesztettem az egyensúlyomat.

"Miket beszélsz Blake, hiszen sohasem volt semmi egyensúlyod akkor meg mit veszíthetsz?"

-álljatok már fel mert a többet már bent vannak- szólalt meg Mr.Davies.
Gyorsan felállt Jack majd segített nekem és, leporoltuk magunkat és futottunk a hatalmas kapuhoz ahol egy ideges férfi állt.
-5 évesek- forgatta meg a szemét mi pedig vigyorogtunk és elindultunk.

-te mér megint mit csináltál?- jött oda Nalani.
-ameddig te az uradat nézted addig én szórakoztam, képzeld el megfogta Mr.Davies a derekam!!- suttogtam de akkor is ordítva, értitek, hogy értem.
-úristeen mindent mesélj el- zsongott be ő is.

Elmeséltem neki mindent és utána pedig elkezdtünk beljebb menni ahol kaptunk pólót is amit felvettünk, csináltunk osztályképet.
Mentünk egyenesen amikor láttam, hogy mindjárt elhalad Nalani mellett Deren, cselekedetni kell.
-szeretlek tudod jól- mondtam ki gyorsan, fel sem tudta fogni de már a fiú karjába volt aki ugyan úgy megvan lepődve.
Már előtte kikaptam gyorsan a telefonom így csináltam róluk képet és mintha semmit sem csináltam volna elraktam és kihallgattam őket.