Ismeretlen szerelem

4 fejezet

- Kérlek anya- könyörögtem.
- Jó menj de éjfélig itthon vagy és semmi pia!

- Oké köszi- pusziltam meg az arcát majd kimentem a hosszú szoknyámba és sminkembe.
- Mehetünk? - kérdezte Matteo.
- Igen sétálunk ugye?
- Nem felülsz ide mögém, nincs azért közel- mondta azt amitől a legjobban féltem.

- Nem én nem ülök fel mögéd.
- Mondj három jó okot amiért Nem- vette fel a sisakot.
- Mert nem ismerlek és nem tudom hogy kell....
- Na látod nincs rá még egy okod, gyere ved fel ezt- adott át egy fekete pukosisakot.
Nagy nehezen felületem mögé de nem tudtam hogy kell kapaszkodni, gondolom ezt Matteo is észre vette mert kezemet gyengéden megfogva csípőjére helyezte egyből beindult a fejembe a vész csengő Norman....egy pillanat alatt elengedtem a csípőjét csak az volt a baj hogy Matteo éppen indult volna de amikor már nem érezte a kezem jelenlétét hirtelen fékezett az egyensúlyomag elveszítve estem rá, ő meg csak kiröhögött.

- Mi olyan vicces?- kusztam durcásan  hátra.
- Kislány ha nem kapaszkodsz nem indulunk el szóval kérlek szépen fogd meg a csípőmet.
- Jól van rendben.

És elindultunk a motor rendkívül kényelmes volt az ellentetje annak amit hittem Matteo óvatosan vezetett de volt egy pont amikor begyorsított nagyon erősen kapaszkodtam belé ne hogy le essek mikor végre oda értünk a buliba megkönnyebbülten sóhajtottam fel.
- Végre, el se hiszem.
- Amanda örülök hogy itt vagy- köszöntőt Lucas.
- Beszélhetnénk négyszemközt?
- Igen.

- Tudom miért tudsz ennyit mindenkiről- kezdtem bele.
- Miért is?
- Matteo az ikertesód.
Lucas éppen inni akart de megáll a mozdulatba.
- Ezt ő mondta el neked?
- Igen.
- Figyelj el akartam mondani...
- Jól van megbocsátom most az egyszer ha elmondod ki volt az a lány.
- Milyen lány? - sétált mellénk Matteo.
- Semmilyen - vágta rá túlságosan gyorsan Lucas a választ amitől a másik fiú furán nézett ránk.

- Engem érdekel.....- mondtam volna ha a szőke barátom nem fogja be a számat evvel belém folytva a szót.
- Gyere Amanda keresünk neked valamit inni- kezdett el húzni Lukas a buli felé.
Végül ittam egy sört de semmi többet nem vagyok egy nagy piás.

Már majdnem 11 volt mikor észrevettem Matteot azóta nem láttam mióta Lucas elhúzott onnan haja összevolt kocolva és egy lány csücsült az ölébe miközben a barátaival beszélgetett evvel még nem lenne baj ha a következő pillanatban egy másik lány le nem löki onnan és elfoglalja a helyét majd egy nem túl diszkrét csókba zárja a fiút akinek mosoly terült az arcára, Fújj.

Kell még valami pia de anya.... Most nem érdekel anya.
Végül már nem ittam.
Majdnen éjfél volt de még mindig ott voltam a buliba, most ki visz haza felszállok egy buszra és felhívom anyut hogy elindultam ez lesz vagyis ezt akartam ha észre nem veszem a buszjáratokat nézegetve hogy mára már nincs semmilyen közlekedési eszköz.

Úristen, végül felhívtam aput hogy jöjjön el értem.

Fogmosás közben vettem csak észre mennyire is elfáradtam lábaim zsibadni kezdtem nagyon fájt mindenem.
Sok mindent nem láttam ma se Rómaból de ez is megteszi.
Még egy utolsó üzenetet küldtem Normannek mielőtt végleg lehunyom a szememet.