Ismeretlen szerelem

7 fejezet

El se hiszem, hogy lassan már egy hónap eltelt a suliból nem azt mondom, hogy nem hiányzik még mindig a régi de kezdem élvezni.

Éppen szombat van Lucas ma átjön tanulni és remélem, hogy ma már lesz szerencsém beszélni Normannel végre, szerintem mióta ideköltöztünk egyszer beszéltem vele normálisan.
Matteoval nem beszélek sokat néha találkozók vele de a köszönésen kívül nem szól hozzám viszont a húgom bepasizott de komolyan ő neki jobb a párkapcsolata mint nekem....de erről persze csak én tudok.
Az fáj a legjobban, hogy se a pasim se a legjobb barátnőm nem hív nagyon elszomorít.
- Kicsik itt van Lucas- kiált fel anya.
- Jöjjön föl!

- Na mi újság? - jött be a szobámba boldogan.
- Szomorkodom.
- Ilyen jó időbe? Menjünk el inkább valahova!
- És a tanulás?
- Az rá ér - kacsint rám.
- Jó legyen de hová?

- Na hogy tetszett a Colosseum?- kérdezte meg miután kisétáltunk a nagy építményből.
- Nagyon szép, de még mindig nem tudom elhinni, hogy én nem nyaralni vagyok itt- vallom be.
- Muszáj leszel már itt ragadtál velem- nevetett fel.
- Köszi.
- Na van kedved enni valamit?
- Ez kérdés volt?

Pizza..... Olaszország híres étele a tészták mellet személy szerint én mindegyiket imádom de mint kiderült Lucas a pizzát jobban szereti.
- Na milyet kérsz?- kérdezte az étlapot nézve.
- Ananászosat.
Lucas hirtelen felemelte barna szemeit az étlapról és gyilkos tekintettel meredt rám amitől megilyedtem.
- Nyugi csak vicceltem, sonkásat kérek.
- Szerencséd.
Mindig is kíváncsi voltam, hogy reagál egy olasz ember erre és meg kell mondani elég ilyesztő.
Az étterem ahová leültünk történetesen a Trevi- kút mellett volt mint egy állom, az étterem gyönyörű volt belülről is de mi inkább a szabad levegőn maradtunk.

Miután megkaptuk az ételt, betömtem...nem nem hazudok komolyan benyomtam egy egyész pizzát.
Lucas elégetten nézett felém.
- Izlet?
- Viccelsz? Imádtam.
- Örülök, sétálunk egyett?

Elsétáltunk a kút mellett és találtunk egy forrást amiről megtudtam hogy:
- Ide a szerelmesek járnak, állítólag egyszer egy férfinak bekellet állnia katonának de mielőtt hátrahagyta volna szerelmét eljöttem ide és egyszerre ittak ebből a vízből, ami azt jelképezi, hogy örökké szeretni fogják egymást- fejezte be a mondandóját Lucas.
- Azta, ittál már belőle?
- Persze, de nem a szerelem miatt.
Vajon tényleg igaz? Elkéne hoznom ide Normant vele azt érzem hogy örökké tarthat, hogy én akarok lenni a gyermekei anyja jó ez egy kicsit túlzás de nem baj ha az ember előre tervez.
- Most biztos azon gondolkozol kit hozhatnál el ide ha nem tévedek?
- Igen.
- Szerintem majd máskor kitalálod idelye haza menni már lassan 8 óra van.
- Rendben.

- Köszönöm ezt a csodás napot!- integettem Lucasnak.
Beértem a házba rájöttem hogy inkább elmegyek sétálni és felhívom a barátom.

- Szia- köszöntem a telefonba.
- Szia- köszönt vissza bár alig hallottam.
- Alig hallak!
- Tudom várj egy pillanatot- mondta majd kihajolot a kamerából és egy csók...... Vagy egy puszi hangját hallottam egy pillanatra azt se tudtam hol vagyok.
- Ez mi volt?- kérdeztem dühösen.
- Miről beszélsz?
- Ne nézz hülyének.
- Ja az tudod Lily és Jamie agyon falják egymást.
- Ja jó oksi.

Még egy fél órán keresztül beszélgetünk majd leraktuk.
Örültem hogy tudtam beszélni vele bár nem ugyan olyan........

Boldogan de mégis furcsa érzéssel hajtottam a fejem a párnámra.

Ez se hosszú de igyekeztem remélem tetszik❤️