20 fejezet

142 7 0
                                    

- Mit kerestek itt?- kérdeztem ideges a volt legjobb barátnőmtől és az exemtől akiket most nagyon utáltam.

- Figyelj megmagyarázom- mondta Lily majd kiált - Cserediák program.
- Az én sulimba?
- Igen- válaszolt Norman akinek jelenléte felzaklatott.
- Jó ez így rendben van de ti, hogy kerültök ide?- még mindig nem értettem teljesen és közben azon izgultam nehogy befusson Matteo aki ma megígérte, hogy értem jön.
- Anyukád volt az egyik szállás adó és mi őt kaptuk.
Most ez komoly anya?
Nem hiszem el, hogy amint meghallja hogy például ingyen kaja osztás neki muszáj beszállni.
Ideges néztem anyát de úgy voltam vele majd később megbeszélem vele.
- És most itt fogtok lakni?- kérdezem előre félve a választól.
- Igen- mondták egyszerre.
- Vendégszobába.
Ideges gondolkodtam mikor meghallottam a kopogást, tudtam ki az és azt is hogy be fog jönni.

Igazam lett mivel pár pillanat múlva meghallottam Matteo hangját.
- Amanda, bocsi hogy elkéstem csak lefulladt a motorom..- mondta volna ha nem veszi észre a konyhába álldogáló két ismeretlen személyt vagyis az egyiket ismeret... Norman.
A két fiú ideges tekintettel mérték végig egymást.

Most vettem csak észre, hogy Matteo kb másfél fejjel magasabb volt a másik srácnál és míg az ő barna haja minden féle állt Normané oldalra fésűlve állt.
Matteo lehajolt és finoman arcon csókolt majd megkérdezte indulhatunk e.

- Persze- mondta felkapva a táskám.
Tudtam hogy a másik kettő ma még nem jön mert első nap mindig pihennek a diákok majd egy héten keresztül boldogitanak minket.

- Minden rendben?- kérdezte aggódó tekintettel Matteo miközben átnyújtotta a másik sisakot.
November lévén már hidegnek kellett volna lenni de itt ezen az éghajlaton más volt itt még szokás szerint 20 fok is előfordulhat. Pont kellemes.

- Persze, csak nem számítottam rájuk.
- Hát én se és azt kell mondanom ez a srác nagyon alacsony- mondta boldogan mire elnevettem magam.

- Nem hiszem el most komolyan itt vannak?- kérdezte Lucas a második szünetben miközben beszámoltam neki a mai történtekről.
- Hát igen.
- És mi a teendő?
- Hagyom.
- Rábízom, de van még egy rossz hírem- mondta mire kíváncsian néztem rá - Akik eddig náluk voltam, azok ma vissza jöttek.
Ja tudni kell míg ők csak egy hétig vagy pár diák kettőig marad addig a mi diákjaink közül volt aki körülbelül öt hétig.
Köztük van Bria.
Akivel nem igazán akartam találkozni feltéve, hogy nem lehet boldog hogy most az exével járok akin állítólag soha nem tette túl magát.

Az első négy órán elment együtt ebédeltem Lucassal míg Matteot sehol nem találtam.
- Szerinted hol van Matteo?- kérdeztem a mellettem burgert evő Lucast.
- Bujkál Bria elől, csodálkozom hogy te nem azt teszed bár téged nem fog bántani max csak párszor beszól majd de csak enged el a füled mellett.

Aznap végül szerencsére nem találkoztam Briával de Matteoval sem.
Mindegy.
Haza mentem és felvonultam a szobámba szükségem volt pihenésre és tanulásra szóval neki álltam és reméltem senki olyan nem nyit be akit nem látom szívesen.









Egy kicsit hosszabb rész💗

Ismeretlen szerelem Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora