9 fejezet

192 5 0
                                    

Matteo megölelt kétszer!!
Azóta fél óra telt el és még mindig a hülye pasimon és a legjobb barátnőmön gondolkodtam.
- Biztos jól vagy?- nézet rám Matteo.
- Igen- válaszoltam de elnéztem a telefonomra mert éppen Norman hívott.

Nem tudom hogy fel akarom e venni.
Végül felvettem.
- Szia, hogy vagy?- mosolygott bele a kamerába.
Lehet nem tudja hogy tudom.
- Szia, semmi különös veled?
- Velem sincs semmi.
Ránéztem Matteora aki kérdőn nézett rám.

- A volt pasim- súgtam neki oda.
Megvonta a vállát.
Próbáltam jelezni neki hogy segítsen amit szerintem meg is értette de még nem mutatta jelét hogy mit érez.

- Nagyon hiányzol- mondta.
Még van pofája.
- Nekem is te.
- És milyen a suli?
- Kivel beszélsz édes?- jött mögem Matteo, hogy látszódjon a kamerába majd a fejét a vállamra tette.

Úristen ez most ugye nem történik meg, és miért ver gyorsabban a szívem?

- Amanda, mi történik?- nézz rám furán Noman.

- Ő az aki megcsalt a legjobb barátnőddel?- kérdezte egy puszit nyomva a nyakamra.
Kirázott a hideg.
- Mi én ilyet nem csináltam, ezt te is tudod Amanda!- emelte fel a fejét Norman.

- Láttam a fotót.
- Jobb ha lekopsz mert, megkereslek- nézett szúrós szemmel a telefonomba Matteo visszatartott lélegzettel néztem ahogy a két fiú nézi egymást míg a mellem ülő fiú megfogva az állam és maga felé fordította a fejem és ajkai az enyémet érintették finoman megcsókolt nekem meg, leesett az állam de azért viszonoztam a csókot.

- Menjetek a francba! - szólt utoljára bele a telefonba az exem majd ránkcsapta a telefont.

Matteo még mindig a közelembe volt.
Még mindig csókoltuk egymást, kezeit a derekamon pihentette és úgy húzott közelebb.
Teljesen elfelejtettem hol is vagyok, de pillanatokkal később megszakította a tevékenységet.

- Köszönöm- mondtam kínosan.
- Nincs mit, jól vagy?
- Igen, miért ne lennék?- válaszoltam akadozó hangon.

- Vörös vagy.
- Ja az csak kicsit meleg van idebent.
- Ja most hogy mondod télen nagyon túlfűtöttetek a házat- nevette el magát mire szúrós szemmel néztem rá.

- Na nem ér kiröhögni!
Nem bírom tovább elröhögöm magam.
- Mostmár muszáj mennem.
- Rendben.
Elment........

Reggel

Alig aludtam az éjjel az a csók egyszerűen tökéletes volt.
Még mindig éreztem magamon az érintéseit ahogy a kezei a derekamat érinti...... Jaj inkább jobb lesz elfelejtenem.

Péntek van, végre.
Úristen de vártam már.....
Reggel szokásosan a húgommal megyek a bejáratig ahonnan elindultam befelé és igen sikerül figyelmen kívül hagynom a kb 50 darab nem fogadott hívást Lilytől.

Hirtelen Lucas futott oda hozzám.
- Hallotam mi történt jól vagy?- mondja ilyedten, vajon azt is tudja hogy én és Matteo.....
- Igen sokkal jobban.
- Sajnálom, és megkeressük és kinyitjuk a volt pasid!
Huh szóval szerintem nem tud róla.
Matteo halad el mellettünk mellette Briaval akinek a derekát fogja ez úgy nevetnek mint tegnap nekem.

Lehet tényleg csak színjáték volt az egész igazából neki nem is jelentett semmit?













Hát jó régen volt rész...

Ismeretlen szerelem Where stories live. Discover now