Ismeretlen szerelem

24 fejezet

- És sikerült neki találni valamit?
- Igen.
- És mit?- érdeklődtem mert nem emlékszem olyan dologra amit megtartottam.

- Egy képet- sóhajtott.
- Jó hát az miatt nem lesz szerintem féltékeny.
- Nem úgy látom nem érted, Norman meg találta A képet.
Egyből tudtam miről beszél volt egy kép körülbelül egy éve készült és rajta  én éppen egy sráccal motorozok.
Igaz ez nem durva de Matteonak lehet rosszul esne.
- Jaj ne meg kell semmisíteni mielőtt oda adja neki.
- Egyet értek- felelte Lily.

Éppen a vendég szobába Norman cuccai között kutakodtunk mikor lépteket hallotunk lentről.
Egyszerre ugrottunk a szekrény felé ami majdnem üresen állt és bújjtunk be a lánnyal.

A bokámat bevertem amivel elég zajt kelltettem ahhoz hogy aki feljött az emeletre megnézze a szekrényt.
Matteo furcsa arckifejezéssel méregetett minket.

- Mit kerestek itt?- kérdezte.
- Ugyan ezt kérdezhetném én is- másztam ki a szekrényből- Egy fél órája se volt, hogy elsétáltál a házunk előtt, amúgy is ki engedett be?
- Na akkor kezdem az elején, mivel nem válaszoltál az üzeneteimre és eléggé ilyedten hagytalak itt úgy gondoltam megnézem mi van, a második kérdésre a válasz meg anyukád.

- Vagy csak már is hiányzott- nevetett fel Lily.
- Abba sem tévedsz- válaszolja a másik.
Elpirultam.
- Na jól van ti mit kerestek itt?- sóhajtott fel Matteo.
- Csak... Egy képet kerestünk.
- Mint például azt?- mutatott az ágyon lévő képre ami pont az volt amit kerestünk.
- Igen - válaszoltunk egyszerre.
Visszafojtott lélegzettel néztünk ahogy oda sétál és megnézi.
- Tessék- adta oda- Menő ez a kép.
A mellettem lévő lánnyal egyszerre fújtuk ki a levegőt.

Ezek szerint Matteo nem egy féltékeny típus.
- Tudod hogy szeretlek ugye? - öleltem át a barátom.
Aki lesokkoltan bámul előre, meg is ijedek hogy talán ő nem így érez.
- Én is szeretlek- ölel vissza.

.

.

.