19. fejezet: Dormant in Winter: Nyár

1K 99 14
                                    

Bucky felült, hangosan felkiáltva, haja izzadságtól csapzottan lógott ijedt, kék szemeibe. Zihálva vette a levegőt, miközben kikúszott a matrac szélére, s arcát a kezébe temette. Steve...

Dorothy is felébredt a zajra, felkönyökölt, majd óvatosan szerelméhez kúszott, hogy átölelhesse a hátát

Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou télécharger une autre image.

Dorothy is felébredt a zajra, felkönyökölt, majd óvatosan szerelméhez kúszott, hogy átölelhesse a hátát. Ez mindig megnyugtatta, közbán rá is jó hatással volt, élvezhette az együttlétüket.

- Miről álmodtál?- Kérdezte halkan suttogva, nehogy megzavarja a fél homály varázsát.

- Róla...

- Nincs baj, itt vagyok veled- karjait még szorsabb ölelésre zárta.

- Tudom...- Bucky felé fordult, arcán komorság tükröződött. - Csak félek, hogy egyszer bántalak majd... Azt soha nem bocsátanám meg magamnak...

- Nem fogsz bántani- biztosította Dorothy. - Egészen biztos...

Aztán megpuszilta a férfi homlokát, s elmosolyodott.

- És van egy ötletem, amivel talán jobb kedved lehetne... Ne nézz így, jó? Én is szomorú leszek tőled!

- Igenis!- Bucky átrendezte az arcát, kezét katonásan az arcához emelve. - Hova megyünk ma?

- Fagyizni!

- Az meg mi?- De választ már nem kapott, mert Dorothy felpattant, s a konyhába indult. A férfi ment utána, magára kapva egy pulcsit, noha nyár volt, a karját inkább nem mutogatta senkinek sem.

Mikor kiért a hálóból, a lány már a trikóját vette, közben szeme pénz után kutatott, majd mikor talált is, kézen fogta Buckyt, az ajtó felé húzva

Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou télécharger une autre image.

Mikor kiért a hálóból, a lány már a trikóját vette, közben szeme pénz után kutatott, majd mikor talált is, kézen fogta Buckyt, az ajtó felé húzva.

Leszáguldottak a lépcsőn, ki az ajtón. Orrukat megtöltötte az a friss, reggeli illat. Nem láttak egyetlen egy autót sem, Bukarest csöndes volt, és nyugodt. A nagy panelház előtt kicsi fagyis kocsi állt, csengővel az oldalán, biciklihez rögzítve.

Dorothy arra húzta Buckyt, és az öreg eladós hölgytől négy gombócot rendelt, s az egyik tölcsért szerelme kezébe nyomta.

- Ez mi?- Kérdezte a férfi, kiványcsian forgatva az ételt, majd próbálkozás képp belenyalt. Tüsszentett egy nagyot, meglepetten nézve az édességre.

- Ez hideg...

- Persze, hogy az! Ez a fagyi lényege!

- Persze, hogy az! Ez a fagyi lényege!

Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou télécharger une autre image.

- Ez milyen ízű?

- Szilvás.

Bucky tovább nyalta a fagyit, közben átkarolta Dorothyt, úgy sétáltak tovább.

A hölgy mosolyogva nézett utánuk, a kicsi kocsija mögül...

Weakness (HUN)Où les histoires vivent. Découvrez maintenant