Utóhatás

8.4K 426 44
                                    

ÍRÓNŐ: NickiTxox

Hermione SZEMSZÖG

A szája és a kezei elemésztettek, ahogyan ott álltam lefagyva és lesokkolva.... Nem egészen tudtam feldolgozni ami történt. Draco egyik keze a derekamon volt elhelyezve, míg a másik a nyakam hátulján. A csókja mohó... követelő. Olyan dolgokat kezdtem el érezni, amiket ezelőtt még sosem tapasztaltam, a lábaimat erősen összeszorítottam.

Végül az ajkaimtól mozdulat jött és visszacsókoltam.

Igen, visszacsókoltam Draco Malfoyt.

A kezeim megtették útjukat az övéig és közelebb húztam. Draco felnyögött, ahogyan lágyan megnyaltam az alsó ajkát. A csókunk hirtelen vált durvává. Mielőtt észrevettem Draco és én már a díványon voltunk és jó felépítésű teste felettem lebegett. Az egyik keze egy kicsit a ruhám anyagával játszadozott, mielőtt egy részem bekattant volna.

Elszakadtam tőlem. Eltoltam, ezáltal fel tudtam állni.

Nem láthattam magam, de tudtam, hogy az arcom pirosan duzzadt és a levegővételem heves volt. Mi a poklot műveltem? Mi a francért csókoltam meg Draco Malfoyt? A fiút, aki éveken keresztül gyötört és szekált engem és a barátaimat. Abban a pillanatban piszkosnak és undorítónak éreztem magam. Malfoy a díványon ült, némileg sokkoltan a történtek miatt. Hirtelen az egyik a szokásos önelégült mosolyai közül megjelent az ajkain.

Azok az ajkak...

- Kérdezhetek valamit? - mondta.

A tekintetem elhagyta az övét és a padlón állapodott meg. Fura érzésem volt és valahogyan most valaha először idegesnek éreztem magam valaki közelében. - Ja.. azt hiszem igen.

- Igaz, hogy jól csókolok? Úgy értem abból, amit eddig hallottam az iskolából a lányoktól, akikkel sokat beszéltem erről.. És csak azon tűnődtem...

- Ó nem hagyhattad volna ki, nem igaz? Azt hiszem sosem fogsz megváltozni.

Malfoy szórakozottnak tűnt. - Csak egy kérdés volt. De ne aggódj. Abból ítélve, ahogy reagáltál és visszacsókoltál.. nyilvánvalóan tetszett neked.

A lélegzetem még egyszer elakadt, amikor Malfoy felemelkedett és felém sétált. Tudtam eddig is, hogy nagyon magas, de akkor úgy tűnt mintha először fedezném fel, hogy valójában mennyire az. Hozzávetőleg kicsinek éreztem magam, gyengének és törékenynek. Nem is vettem fel szemkontaktust vele. TILOS megengednem, hogy azt higyje van uralma felettem. Egy meleg ujjat éreztem az állam felett, de még mindig nem néztem rá.

- Válaszolj nekem Granger - mondta rekedt és kérő hangon.

- Nem tartozok válaszokkal neked Malfoy - szóltam vissza.

Az arcomat fel felé kényszerítette, így a szemeim találkoztak az övéivel. - SÉTÁLJ EL HERMIONE - kiabáltam magamra. A lábaim kudarcot vallotak a mozgatásban. Ó Istenem miért történik ez? Tudatában voltam, hogy nem olyan sokkal ezelőtt ittam Ginnyvel, ami megmagyarázhatta a viselkedésemet.... Remélem.

- Jobb az én csókom, mint azé a Ron patkányé?

Kényelmetlenül mocorogtam a pontban, ahol álltam. Ron nevének említésétől úgy éreztem mintha egy tőr ment volna keresztül a szívemen. Ron legrosszabb rémálma valósággal az a valami, ami Malfoy és köztem megtörtént. Egyeltalán nem venné jó néven. Abban a pillanatban, ugyanannyira rosszul éreztem magam, amiért megcsókoltam Malfoyt, miután rájöttem Ginnyn és Dracon keresztül, hogy Ron kétségtelenül egy másik lánnyal mocskolt. Szívetörtött voltam és mérges a világra. Tulajdonképpen egyszer sem beszéltem Ronnal azóta, szóval ebből következően sosem hallottam az ő oldalát a történtekről. Mi van ha Ron ártatlan? Mi van ha mind ez csak egy félreértés? Mi van ha az a lány ráerőszakolta magát Ronra... Nem tudom. Sosem zavartattam magam, hogy meghallgassam az ő oldalát a történetről és Malfoy megcsókolása csak rosszabb emberré tett engem.

Stay By My Side (Hermione Granger és Draco Malfoy) FordításWhere stories live. Discover now