Mi történt? Itt vagy még kislányom? Horváth Adél szólalj már meg az Istenért!
De én csak a Balázstól kapott üzenetre tudtam figyelni. Mit vár ő tőlem ezek után...? Hogy megbocsátóan a karjaiba omlok, majd hagyom hogy magáévá tegyen, mint valami könnyen kapható nőt? Na azt várhatja...Nem tartozom a könnyen megbocsájtó emberek közé. A bocsánatomat ki kell érdemelni. Mindezek ellenére mégis foglalkoztatott a gondolat, hogy mi is lehet Balázs oka arra, hogy medencéhez csábít. - Mennem kell anya - szólalok meg. - Legalább mond el, hogy miért némultál el - sóhajt fel anya. - Később elmesélem - sürgetem a hívás megszakítását. - Szeretlek, puszi! - Én is téged, és puszillak. Meg persze Diát is! - Átadom - majd ezennel megszakítom a vonalat. Nem hezitálok egy percet sem. Mérges vagyok Balázsra, de a kíváncsiságom nagyobb a mérgemnél. A lift szolgáltatását igénybe véve a halban találom magam, amivel szemben a medence található. Csend honol. A recepciós alig tudja nyitva tartani szemét, a bulizni vágyó fiatalok sem tombolnak már. A medencénél is nagy feketeség. Balázs csak megviccelt, és ő nincs is itt? Mindenesetre, a medence látványa hívogató volt, úgyhogy ki is lépek az ajtón. Egyszer csak felvillannak a fények. A medence tetejét rózsa szirmok borítják, szélén rózsa illatú illatos gyertyák lángolnak. Káprázik a szemem? Nem találok szavakat. A semmiből előbukkan Balázs, kezében vagy 100 száll gyönyörű fehér és vörös rózsa kombinációja, oldalán a két jó madárral, név szerint Diával és Ádámmal. - Mit akar ez jelenteni? - utalok erre az egészre. - Bocsánat kérő meglepetés - válaszol Balázs. - Sajnálom Adél, komolyan. Nagyon elvágtam magam nálad, az esélyeimmel együtt. Nem akartam rád nyomulni csak...hát na. - Bazsi egy balfasz, ennyi - fejezi ki magát Ádám, amin nevetnem kellett. - Bele se gondoltam, hogy milyen érzés lehet neked - veszi át a szót Dia. - Nem állt szándékomban megbántani téged, hisz te vagy a legjobb barátnőm. Csakis azért szervezkedtem a hátad mögött, hogy neked jobb legyen. Jót akartam neked. - Én meg csak itt állok, várva hogy megihassam a pezsgőt, amit Balázs vett neked béke ajándéknak - mutatkozik be megint Szalai. - Nem is szeretem a pezsgőt - nézek furcsán Balázsra. - Tudom, ezért várom hogy megigyam-ránt vállat Szalai.
Eme vicces kijelentéssel Ádi eléri azt, hogy újra megnevettetsen. A nevetés forgatagból a másik két személy sem maradt ki. - Megbocsátok - mosolygok őszintén. - De legközelebb Dia, ne hívd rám a béna rokonaidat, légy oly kedves. - Béna? - drámázik Balázs. - Ki kérem magamnak... - Fájhat az őszinteség - veregetem meg az említett vállát. - De az még jobban fog fájni neked, hogy ruhástól bedoblak a vízbe... Esélyem sem volt reagálni, Balázs karjait éreztem combjaim alatt, majd a hideg víz aljára kerülök, megjegyzem ruhában. Még jó hogy nem fehér felső van rajtam... Fuldokolva jövök fel a víz felszínére, ezen pedig a barátaim nem győznek nevetni. Kihasználva, hogy Balázs épp a medence szélén röhögcsél, megragadom lábát, és berántom a vízbe. Dia és Ádám követte tettünket, ám ők önszántukból. Hirtelen a magasba emelkedek, hála Balázsnak, aki immáron a nyakában tudhat. Aztán Dia került Ádám nyakába, és kezdődhetett a kakasviadal. Dia túl gyengének bizonyult velem szemben, ezért a vízbe pottyant. Lemászok Balázs nyakából, és felülök a medence szélére, figyelve a majomkodó barátaimat. Elkapott a röhögőgörcs, látva azt, ahogy Ádám próbálja belefojtani Balázst a vízbe. Felemelő látvány, mondhatom. Torok köszörülés csapja meg fülemet. Hátra fordulok, s egy vészesen kimért, kusza barna hajú, tipikusan a "stréber" kinézet kategóriába sorolható, de szexis férfival kerültem szemkontaktusba. Kissé mintha tikkelnének a szemei. Vajon miért? - Ühm, segíthetek? - tápászkodok fel a földről. - Hogyne. Kérem, szóljon rá az idomtalan barátaira, hogy ne zargassák fel az egész szállodát...Valakik itt pihenni óhajtanak, és az én felelősségem ezt biztosítani számukra. Megoldható? - Hogyne - ismétlem őt. - Köszönöm. Meddig is tartozkodnak itt pontosan? - 2 napig. - Tehát az elkövetkezendő 2 napban el kell viselnem a kis tinilányt, a két gorillát, és magát? Megáll a józan eszem... - Muszály ilyen mogorvának lennie? Ki is maga, tulajdonképpen? - Ennek a hotelnek az igazgatójának a helyettese. Mivel az igazgató távol van, nekem kell megkérnem önöket, hogy amíg itt rontják a levegőt, ne halljak magukra panaszt. - Ha maga a helyettes, akkor nem kéne kultúráltabb hangnemben beszélnie velem? Én is vendég vagyok... Akár panaszt is tehetnék, ezzel talán kirúgatva magát. Nem gondolkodott el ezen, mikor idejött, és gyalázni kezdett minket? - Dehogynem. Csak nem érdekel. Örüljön hogy szem előtt tartom a jogaikat, és nem rúgom ki önöket innét azon nyomban! - Jajj de nagy lelkű - mondom szarkasztikusan. - Na viszlát. - Csak, vigye fel ezeket a túl méretezett csecsemőket a szobájukba - majd hirtelen hátat fordít, és végre kikerül a látókörömből.
Ez hihetetlen... Ilyen egy tenyérbe mászó embert. Sajnálom a barátnőjét, már ha van neki. Egy ilyen ember mellett kész kihívás megmaradni. - Srácok, menjünk fel - mondtam. - Az előbb adott fejmosást ez a Dekszter. Ha nem pucolunk be a szobáinkba, takarodhatunk innen. - Ki ez a kis gyökér, hogy megmondja mit csináljunk? - háborog Dia. - A jelenlegi igazgató kis csicskája - válaszolok.
Sanyarú képpel követtek engem a többiek, egészen a szobájukig. Ahogy bemennék a szobámba, Balázs megragadja a csuklóm, és puszit nyom arcomra. Homlokát enyémnek dönti, s én elmerülök a gyönyörű szempárban. - Biztos nincs harag? - kérdi Balázs, akinek szája sarkában egy kis mosoly bújkál. - Megbocsátottam - somolygok. - És mielőtt megkérdeznéd, nincs szükségem szobatársra. - Olvasol a gondolataimban - röhög. - Szimplán, jól kiismerhető ember vagy - röhögök. - Jó éjt. -Neked is - somolyog.
Erős kopogtatásra ébredtem. Ki a franc zargat ilyenkor?! - Hagyj békén - szólok hangosan, hogy az illető, aki az ajtó mögött áll, meghallja. - Nyissa ki! - vélem felfedezni a kis helyettes pipergőc hangját. - Magának főleg nem nyitom ki - mormogok. - Akkor én jövök be. - Az nehézkes lesz, mert az ajtót belülről lehet kinyitni. De ezt tudhatná, ha itt dolgozik... - Közölnöm kell önökkel, hogy ma nem várható reggeli, sem ebéd. - Túléljük. És most már hagyjon magamra. - Ezer örömmel.
Remek. Már korán reggel nem hagynak aludni, és reggelit se kapok. Lehetne ennél rosszabb a napom? A válasz, egészen biztosan. Minden rosszat valami rosszabb követ. Legalábbis velem mindig ez van.
Balázs Kivel kiabáltál te nő? 😂
Elvigyorodom, majd bepötyögöm a választ.
Címzett: Balázs Dekszterrel. Ma nem lesz reggeli. Úgyhogy, meki?
Balázs Itt van meki?😮🤔
Címzett:Balázs Szinte mindenhol van meki, te nyomorék😂😂😂
Balázs Akkor meki😂😂 Üzenek a két jó madárnak.
Címzett: Balázs
Okés, addig felöltözöm.
Balázs Valami szexi rucit kérek szépen👌
Hangos nevetést vált ki belőlem Balázs üzenete. Az első utam, ahogy az a reggeli monoton teendőim között lenni szokott, a fürdőszobába vezet, s ott állok neki a szolid sminkem elkészítésének, a hajam kontyba fogásának, és a felöltözésemnek. Az eredményt kép formájában elküldöm Balázsnak.
Címzett: Balázs
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Elég szexi?😏😏
Balázs A kis Balázs eléggé rakoncátlankodik...😍😍😍
Nevetve megrázom a fejem, és kulcsra zárom hálószobám ajtaját. A halban Diába, valamint Ádámba ütközöm, akiknek nyakán 1-1 szívás nyom látszódott. - Meg sem kérdezem - nevettem. - Jól nézel ki - dicsér Ádi. - Már késő Szala - jelenik meg Balázs. - Ő már az enyém. - Ácsi. Nem vagyok senkié! Ne kezelj tárgyként, Dzsudzsák! - Jézus, szia Dzsudzsikám - ugor Balázs nyakába egy szőke cicababa.
Sziasztoook!💕 Meghoztam az új részt, 1 napos késéssel, s némi rövidséggel.:( Sajnálom, csak a hülye gyakorlat miatt ennyire tellett tőlem. De a jó hír az, hogy jövőhéten újra jönnek a hosszabb részek!💕
