Váratlan Szerelem ~Befejezett~

16. Rész

Hogy mit gondol?

Azt gondolja, hogy az összes újságíró egytől egyig menjenek a pokolba!

Ez kész...Zimány jól játszik. A középpontba varázsolta magát, elvégre, az az ő helye. Vagy mi.

Miért? Miért ad Dzsudzsák Balázs mindig 1 okot, ami arra késztett, hogy elbizonytalanodjak? Dühömben földhöz vágom az újságot, és pár törékeny tárgyat, amikre már nem volt szükségem. A mobilom kijelzője felvillant, rajta egy fekete színnel kiemelt névvel. Balázs az. Vaciláltam ám, de felvettem.
- Szia - teszek úgy, mint aki örül a hívásának. - Meg is érkeztél?
- Még hajnalban - válaszol. - Ahogy megérkeztem, beugrottam anyához. Most épp hozzád tartok. Otthon vagy?
- Igen - mondom szűkszavúan. - Szóval az anyádnál voltál... Ennyi? Csak vele találkoztál?
- De kis kíváncsi vagy - nevetett. - Igen,  hozzá mentem még csak el.
- Értem.
- Valami baj van? - veszti hihetőségét álcám.
- Nem, nincs - füllentek. - Minden a legnagyobb rendben.
- Biztos? - gyanakszik. - Fura a hangod.
- Nem érzem jól magam, ennyi az egész - vágom rá. - Nem lényeges.
- Ha te mondod...Most leteszem. Szia!
- Szia - és bontom a vonalat.

Képes volt a szemembe hazudni, és úgy tenni, mintha ártatlan lenne...Ezt a barmot! És én egy ilyenbe szerettem bele, és szülök neki gyereket. Megáll az eszem. A hasamban fejlödő kislúrlok rúgdosodni kezdtek, de amint bevetettem a jól bevált módszert, nevezetesen a meleg tejet, megnyugodtak. Kényelembe helyezem magam a babzsák fotelben, s unalmamban a TV csatornáit váltogatom. Dia ront be az ajtómon, mögötte Szalaival, akit igen csak rég fújt felém a szél.
- Láttuk a cikket - mondják szinte már egyszerre.
- Ahogy én is - fontam keresztbe kezeim mellkasom előtt.
- Linda csak felpróbál kapaszkodni Dzsudzsin, a cikk egy szavát se hidd el... - védi barátját Szala.
- Az imént hívott fel - mesélem. - Tagadta, hogy Lindával találkozott mikor megjött. Csakúgy a képembe hazudott.
- Mert egy gyáva kukac, azért - veszi át a szót Dia. - Fél hogy elveszít. Nekem legalábbis ezt mondta.
- Mit mondott még neked? - kezd érdekelni a dolog.
- Te vagy az első komoly kapcsolata Zimány óta - folytatja Ádám. - Veled előre tervezett. Nagyon szeret téged Adél, és nem Balázs tehet arról, hogy a sajtó rászállt. Meg fog ölni, amiért ezt most elmondom, de ma megakarja kérni kezed.
- Micsoda? - kérdezzük Diával ugyanakkor.
- Készül eljegyezni a legjobb barátnőmet, és nekem nem szól róla? - höbölőg Dia.
- Ezt nem tudom elhinni - hitetlenkedem. - Én...Én igent mondanék, de ez a felhajtás ami körülötte van megőrjít.
- Nem gondoltál még arra, hogy kiköltözz hozzá? - kérdezte Dia.
- Felvetődött már, de egyenlőre még nem tudom mit akarok - túrok a hajamba.
- Szereted őt, nem? - beszél a két vendég szinkronban.
- Eléggé - mondtam.
- Akkor meg? Ne gondolkozz, cselekedj! - magyaráz Dia. - Itt a megoldás a problémátokra, éljetek vele. Rossz nézni, hogy itt vagytok, szeretitek egymást, de egyikőtök sem lépne. Ráadásul a babáknak szükségük lesz az apjuk mindennapos törődésére, de ha az 2 hetente jön csak haza, az a gyerekeknek sem tesz jót.
- Állj - sokkolódik le Ádi. - Többes szám? Ikreitek lesznek?
- Pofád lapos Balázs előtt, megértetted? - fenyít be Dia.
- Ez durva - állapítja meg Ádám.
- Most hogy ezt megtárgyaltuk, leléphetnétek. Balázs bármelyik pillanatban megjöhet - zavarom ki a két jómadarat.

Nem bírom felfogni.  Balázs felém fogja szegezni a kérdést, amelyre már kislány korom óta készülök az ideális férfi szájából, de mikor elérkezik az idő, sejtelmem sincs, mit válaszoljak. Az érzéseimre hallgassak, vagy inkább az eszemre? Melyik a legmegbízhatóbb? Jó döntést fogok majd hozni?

Ezek a kérdések...Csak a baj van velük.

Ebben a pillanatban villan be a mondat, amit anya mondott nekem, amikor előálltam az akkor legelgondolkotatóbb kérdéssel.