WHO ARE YOU? (F.W)

Igazgató sarj

-Elnézését kérek Mr......Wolfhard.-nyeltem egy nagyot. Ó, élet, mi a szart akarsz tőlem? Ha ez egy próba én belefáradtam!

-Jöjjön csak.-mosolygott FINN ÉDESAPJA.... Most, hogy mondom, tényleg hasonlítanak. És rohadtul rokonok... Az orrukat le se tagadhatnák... Tipikus Finn orr. Mind tudjuk mire gondolok...(😏) -A papír-nézett a kezemben lévő tárgyra. -Azt hittem már vissza sem kapom.-nevetett.

-Bocsánat, hogy csak most hozom, megnyitó előtt is behozhattam volna.- Motyogtam kicsit kábán.

-Oda se neki!-legyintett-Foglaljon csak helyet! -mosolygott kedvesen miközben az előtte lévő székre mutatott. Szemem végig legeltettem a falon lévő lemezeken...Mint minden alkalommal az eddigi kettőből.

-Tetszenek, igaz?

-Igen, nagyon értékesnek tünnek.-motyogtam.

-Azok bizony... Jól gondolod.Tessék, csüccsenj  le. Ne ácsorogj ott.- invitált újból.

-Ohh..Köszönöm de igazán nem szeretném feltartani. Khm.Különben is...-fordultam az ajtó irányába, ahol négy megfáradt előrre meredő arccal találtam magam szemben.

-Ó! Értem én- mosolyogva követte mozdulatom az ajtó irányába. -Menj csak!-köszönt el.

-Elnézést. Csak még egy!-fordultam vissza mire hangosan felnevetett.-A körbe vezetés még esedékes maradt?

-Hát persze. - válaszolta. És ennyi volt. Az, hogy mikor, kivel, egyebek...az nem volt neki fontos.

-Nu! Mostmár haza mehetünk?- pillogot Mona álmoskásan mikor kiértem hozzájuk.

-De jó kedve van az iginek.-kukucskált be Adam az igazgatói irodába rágózva.
-Napot jó igazgató bá'!-köszönt oda "udvariasan" Válaszul csak egy ragasztószalag repült ki az ajtón. Hát...az "igi" is kedveli Adamat.

-Szóval!-zökkentettem ki mindenkit a ragasztószalag bámulásából.-Indulhatunk. Csak előbb bemegyek a terembe a tatyimért.-indultam el a másik irányba. -  De tudjátok mit? Nem kell megvárnotok! Holnap találkozunk és köszönök mindent!-a végét szinte kiabálnom kellett mert egyre távolodtam tőlük ahogy a terem felé siettem. Az ajtó előtt egy két lépéssel pedig elmormoltam a 3.  "miatyánkat" is.

             .....
- És? Akkor a mosdóban kell csókolgatnod?!-hallottam Sátánka ismerős hangját. Vatikánból is ide hallanám.

Résnyire volt nyitva az ajtónk. VISZONT! Én nem leskelődtem vagy hallgatóztam! Nem, nem! Kizárólag megfigyelés volt. De az is csak az után, miután TELJESEN VÉLETLENÜL (ahogy mondom! Totál véletlenül) meghallottam az elejét. Olyan szép Sátánka hangja, hogy vétek lett volna félbeszakítani. Így inkább megvártam míg lerendezik.

Utánna végül rájöttem...bár berohantam volna és jól pofán vágtam volna. Mert akivel éppen beszélt, vagy is ordibált az Finn volt. Veszekedtek.

- Utójára kérdezem.-mondta nyugodt hangon Finn.-Nem bízol bennem?

-Ezek után?-tette csipőjére a kezét az alfanőstény.

-Soha! Soha a büdös életbe nem bíztál bennem!-kiabálta Finn. Arca haragot tükrözött. Mérhetetlen megbántást. -A legundorítobb dolog a bizalmatlanság a társad felé! Jegyezd meg Sarah, nagyon vésd a fejedbe! Nem történt semmi a wc-ben Sky-al. Az ég világon semmi! És nagyon gyorsan felejtsd el bármiben is sántikálsz!-NA ÁLLJON MEG A NÁSZMENET! Más Sky nevű lánnyal is a wc-ben csókolózott. Vagy is csak a másikkal...Mert mi nem. Vagy is..NEM. Mi NEM..szóval mi nem csináltuk azt. Ó édes magnólia fa! Rólam van szó! De még mennyire rólam. Csakhogy ez hazugság mert MI NEM smaciztunk. De tényleg! Hisz elmeséltem mi volt.

-Nem fogsz nekem keresztbe tenni Finn! Nagy tévedésben élsz édes. Kételkedsz bennem...-hahotázott.-Állj le és most már csináljuk végig! Nem hagyhatsz cserben!-bökte meg mutató ujjával Finn mellkasát Sarah. Végül a neve is kiderült. Klassz. Nem igazán fogom használni csak a folytonos szóismétlés elkerülése érdekében. (Hellószia belső információ!)

Visszatartott levegővel figyeltem a további történéseket. Hisz ezek miattam veszekednek... Legalább is benne vagyok. Nyakig.

-Tényleg? Hát figyelj!-mondta Finn halkan, hosszas csend után. Lesöpörte Sátánisszimó ujját magáról, és az ajtó felé vette az irányt.

Hátra léptem három lépést, mire egyszercsak kicsapódott és becsapódott az ajtó Finn után.

Megtorpnat. Idegesen a hajába túrt, majd...

Egy szót sem szólt csak elém lépett. Olyan közel, hogy éreztem édeskés illatát. Majd gyengéden megfogta a karom és berántott a terem melletti női mosdóba ahol behajtva az ajtót befogta a számat. A meglepetségtől még a nemem is elfelejtettem.

Következő pillanatban az ajtó résén beszivárgó fény megszakadt egy pillanatra majd ugyanúgy folytatta beszűrödősét mint azelőtt. Cipő kopogás hallatszott. Nem is akár milyen cipőé. Alfanősténysátánördög.

Egyre hallkult, majd megszünt.

Lassan kezdett szívverésem megnyugodni és már a levegőt is normálisan vettem. Fejem  Finn mellkasának döntöttem és méllyen beszívtam illatát. Ezt megúsztam.

Pár másodperc után se szó, se beszéd, lassan elengedte karom, levette kezét a számról és elindult kifelé. Az ajtóból még egyszer visszapillantott, végig mért aztán végleg eltünt.

Kérdés: EZZEL A FIÚVAL MIÉRT MINDIG A WC-BEN KÖTÖK KI? Ó MONDD MIÉRT?