Krumpliorr

794 61 3
                                    

Nagyot nyújtózva ébredtem másnap. A Nap arcom cirógatta a függönyön átkukucskálva. Vakító fénye kajánul mosolygott a világra, felébresztve ezzel az álomszuszékokat. Én meg...visszadőltem és aludtam tovább...

Jó reggelt, te, lusta mamlasz! Vágd jól pofon magad Sky, nehogy bemesélj ilyen butaságokat magadnak! Szállj vissza közénk mert ilyen nem történt!

Jó, igaz, tényleg nem volt
ilyen...füllentettem egy aprócskát!😁

Egy egész táskakirakat volt szemem alatt a kialvatlanság miatt reggelre. Szemem mégis egyből kipattant, agyam pedig megtelt a tegnap történtekkel. Fejem sajgott,orrom pedig ....te jó ég! Mint egy krumpli! Egy nagy krumpli! Lehet ha eladom a Mcdonalds-nak, hat adag sültkrumplit elő tudnának állítani belőlle és még valami járulékot is számolnának nekem, abból fizethetném a plasztikát...Mit gondoltok? Klassz terv nem? Hát nem! Mit adod el az én orrom te szadista olvasó!?

Az igazgató behívta anyáékat még tegnap, mielőtt haza indultam volna,hogy elmesélje nekik az eseményeket.

Azzal nyugtatott, hogy Alfanőstény szüleit (alias Alfanőstény bá' és Alfanőstényné) is behívta volna, de ők késő estig dolgoztak, így eséj sem volt rá,hogy esetleg a szülők egymással tárgyalhassanak. Hála az égnek! Kész apokalipszis lett volna...

Apa jól lekorholt amiért ilyen felelőtlenül viselkedtem és belementem ilyen badarságokba, ráadásul el is rondítottam magam. Mindezt az igazgató együttérzően hallgatta és egy "kitartást" nézéssel nézett rám. Kezdtem azt érezni, hogy apa kezdte fárasztani az igazgatót is.

Anya egy külön eset volt! Ő az igazgató előtt nem mert ilyet csinálni. Ám mikor hazaértünk...fene a nagy számat, olyan beszélgetésben volt részem, ami egy életre bennem maradt. Kezdtük Ádámtól és Évától, (szó szerint!) végül pedig eljutottunk a nemi együttléthez, mert szerinte elkezdtem zülleni és ez okot adott neki arra, hogy simán szajhának fogok menni. Na mondjuk nem tudom honnan következtetett erre ebből a kettő napból, de inkább ráhagytam és úgy tettem mintha ördögi gonosztevővé alakulnék éppen át és valami gonosz "inátor" szóval végződő gépen dolgoznék. Chh...

A lényeg pedig! Hát a LÉNYEG kimaradt!
Minden Pénteken 4 héten keresztül, délután 3 órára mehetek a Wolfhardházba robotolni Wolfhardsarjjal és sleppjeivel. Egy élmény lesz!

Egy aprócska dolog még! Már majdnem ki is ment a fejemből: Csütörtökön (holnap) megtartják még is azt a nagy banzájt. Nem nagy cucc! Hahaha. De ha valami véletlen folytán nem élném túl a holnaputáni napot, üzenem a bálnáimnak, amik nincsenek, hogy szerettem őket. Na, most, hogy tudjuk halálom időpontját is, ugorjunk az iskolába történtekhez.

Csodálkoznál, hogy mire képes egy 8x-ra nagyított orr. Úgy feloszlatja előtted a sort a büfénél mintha nem is lett volna. Mindenki félre áll az utadból és ha valakihez szólni szeretnél...egyszerűen csak elfordul és úgy tesz mintha valami fontos dolgot szeretne mondani a mellette álló/ülő random személynek. Cseppet sem feltünő. Áhh dehogy is!
Nem jöttem rá, hogy ez a nagy orrom miatt, vagy a tegnapi anyatigris hadműveletem miatt van így.

-Skyyyyy!-szaladt felém Adam visítva kerülgetve az embereket a folyosón. Haja csak úgy lobogott. Most nem volt hátrazselézve.

-Adam, várj!-szóltam neki, hátha még érkezek felkészíteni a látványra. Hát nem.

-Jézus Krisztus gyere le! Van valami...van valami a...valami nagy a fejeden. -állt meg hirtelen egy méterre tőlem, kezét szájára téve kezdett el hátrálni, aztán feltette az egymillió dollárost kérdést. -Második fej?

- Adam, te tuskó!-csapta nyakon Hanna mellé érve a többiekkel. -Nem....-csapott rá még egyet-megmondtuk..-mégegyet-hogy ne...-Hanna keze már negyedszer suhintotta Adam nyakát, mire Adam csak egyre jobban összehúzta magát.- mondj..-ismét egy csapás-semmit az orrára?- és egy utolsó csapás.

- Ne üss asszony!-horkant fel Adam nyakát simogatva, durcásan nézve a mellette álló lányra.

-Kérsz még egyet?-emelte meg kezét nevetve.-Húúú....-hökkent meg Hanna-de szép vagy!-szépítette elhúzott szájjal mikor rám pillantott. -Mekkora!-kezdett el lelkesedni-Talán nem is baj!-gondolkodott. -Ez pont jól is jött. Ha úgy vesszük.- nyugtatott gyorsan.

-Egy okot mondj amiért ez bárkinek is jó-forgattam szemem. Reggel külön misét tartottam otthon, hogy rávegyem lelkem: "nem OLYAN vészes az!" -asszem' becsaptam magam.

-Lássuk csak-nézett rám unottan.-Nyilván eljutott hozzád,hogy érdekes oknál fogva mégiscsak megtartják azt a partyt.-magyarázta.

- Ne is emlegesd.-fogtam a fejem.

- Figyelj, az nem megoldás ha elbújsz a probléma elől.-tette kezét Mona a vállamra.-Nem menekülhetsz ez elől. A sors akarja, hogy mindenkép részt vegyél rajta.-mondta átszellemülten. Mona nagyon hisz az ilyen szentimentális dolgokban meg a sorsban. De jó neki. Pff.

- Jaja! Az orroddal is kezdhetünk valamit.Apámnak van valami kenőcse, ami mindenre pöpec. Bekenjük vele az orrod és reggelre eltűnik ez az izé a fejedről. Így simán eljöhetsz!- ajánlotta fel Jackie. Szerintem nem értették miért mondtam ezt. Kit érdekel az orrom ha bent hagyom a bulin az egyik kezem mondjuk?

-El akarod tűntetni az orrát?-hüledezett Adam.

-Istenem, te milyen...-kezdte Jackie.

-Igen?-nézett rá Adam csillogó szemekkel, abban reménykedve, most valami dícséretet mondanak neki. Szívem szakadt meg érte.

-Jackie csak azt akarta mondani...-kezdtem, de Hanna félbeszakította diskurzusunkat.

-Befejezhetném végre?-tette keresztbe a kezét sértetten. -Köszönöm!-mondta, miután elcsendesedtünk.-Szóval, azt érzem, hogy köze lehet a tegnap történtekhez. Mármint, nyilván köze van hozzád-nézett rám zavartan. -Ám lehet ha meglátják az orrod...

-Csak nem megsajnálnak?-nevettem fel. Nulla a százezerhez az esélye annak, hogy Sarah együttérezzen velem. Vagy bárkivel. Vajon miért gondolom így?! Sejtésem sincs..Neked sem? Csudijó!

- Ha nem is megsajnálni, de valami enyhitő körülményként szolgálhat számodra.-vonta meg vállát. Úgy beszélt mintha kivégzés előtti utolsó tárgyalásra mentem volna.

Valami ott lógott felettünk a levegőben....

Másnap gyomorgörccsel ébredtem.
Beleborzongtam és hányingerem támadt ha eszembe jutott az előttem álló bizonytalanabbnál is bizonytalanabb nap.

7-től kezdődik ez az egész borzadály, szóval ha levonjuk a készülődésünk idejét+ Adam vezetésének szakszerűségét és akkor még nem számoltuk bele a birságolás miatt vesztegetett időt...már tegnap el kellett volna indulni.

Pontban 5-kor megcsörrent a csengő.
Ledobtam kezemből a tollat, mert azért holnapra tanulni ki fog helyettem?! Romantika koráról szóló 5 oldalas fogalmazás nem írja meg magát csak úgy. Bár nagyon adnám.

-Minden itt van ami csak kell,meg ami nem. A ruhák valami elképesztőek lettek! Tisztára te vagy! Még segítségem is volt a kiválasztásnál!A hajadat begöndörítve fogjuk kontyba fogni....- Jackie-ből csak úgy ömlött a szó miközben hat válfán lévő zsákkal,négy dobozzal és 2 smintáskával a kezeiben invitálás nélkül a szobámba vette az utat. Ha nem Sherlock vagy Poirot, akkor halvány lila gőzöm sincs honnan tudta merre is van.

-Érezd otthon magad...-motyogtam nevetve és utánna indultam.

Halihó Finnerek! ❤🍫
Kissé jelentéktelen rész lett ez, de igérem a következő az oda tesz. 💪Én már nagyon várom😁 és ti?

Viszooont..
Kérdéssel fordulnék hozzátok: Szeretnétek a szereplőkről képeket, illetve rakja be a ruhákról is?

Válaszaitok kommentben várom!!❤🐑



WHO ARE YOU? (F.W) Where stories live. Discover now