Miles

389 32 0
                                    

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


  Daisy felajánlotta, hogy aludjak nála, hogy ne kelljen hajnalok hajnalán hazavezetnem, de visszautasítottam, mert számomra információs téren túl sok volt az utóbbi két nap. Kellett egy kis pihenő, amiben csak saját magammal vagyok. Valamint, kínosnak találtam volna...

  Most jobban esik a saját ágyamban ébredni és elemezgetni a tegnapi estét. Daisy szülei melegek. És ott van az a felettébb furcsa helyzet, hogy nekem ezzel az égvilágon semmi bajom. Sőt, úgy gondolok rájuk, mint a többi kedves emberre, akit ismerek. Pedig nem is ismerem őket.

  Daisy szereti őket és ez fontosabb bárminél.

  Amint felhúzom a redőnyt, azt kell tapasztalnom, hogy úgy esik az eső, mintha dézsából öntötték volna. Ha estére is esik, ma már nem lesz olyan tökéletes estém, mint az előző.

  Nem lesz, aki lefoglaljon és beragyogjon egy esős estét.

  Amíg teát főzök, eszembe jut, hogy ma én viszem munkába Thomast. Minden másnap velem utazik és minden másik nap egy másik kollégával. Meg kell vele beszélnem egy-két dolgot. Talán nem ártana átmennem hozzá, mielőtt indulnánk.

  Ám miután válaszolok üzenetére, aminek tartalma annyi, hogy át kellett kísérnie egy idős hölgyet a zebrán hullafáradtan, felfigyelek rá, hogy egy ismeretlen számról is van üzenetem. Nem is egy. Karamellás teámmal a kezemben, alsógatyába nyitogatom meg őket és nem tudom levakarni a mosolyt arcomról.

  Szia, Miles, én vagyok az.
  Vagyis szia Sherlock, én vagyok az.
  Az Arctic Monkeys nálam maradt. Remélem tudod őket nélkülözni egy időre.

  Sajnos nem tudom... Belehalok a hiányukba.

  Választ egészen akkor kapok, amikor már megittam a teámat.

  Olyan sokat vártam a válaszra, hogy már megijedtem rossz számot adtál meg.
És részvétem - közli a következő üzenetben, amivel ismét megmosolyogtat.

  Még élek. Valameddig még bírom talán nélkülük. Egyébként, ki az a Miles?

  Hosszú percek telnek el a válasz előtt, amit én a hálószoba takarításával töltök. Egyik kedvenc előnyöm abban, hogy kislakásban élek az az, hogy sosincs nagy rendetlenség, mert még annak se lenne hely.

  Ne szívass, tényleg azt hittem rossz számot írtál.

  Komolyan kérdezem. Ki az a Miles? És ez a Sherlockozás valami Daddy féleség?

  Pfuj, Miles. Ilyet csak te találnál ki.

  Fenébe, ennyit az inkognitóról. Pedig el akartam játszani, hogy másvalaki vagyok és megtudok rólad pár infót...

  Titokban az FBI-nak dolgozol? Persze. Sherlock szerepével sem bírsz el. A szerepével. Nem hogy még igazából is ő legyél.

  Kezdem magam rosszul érezni és be kell ismernem valamit.

  Percekig nem nézek a telefonomra, ugyanis el kell mosogatnom. És összeszednem az alkohol szagot árasztó flakonokat, üvegeket majd sorba kidobom őket. Nincs szükségem rájuk. Egy ideig biztosan nincs. Már meg is bántam, hogy ennyit ittam.

  Kiszellőztetek. Az eső beesik a szőnyegre, de nem érdekel.

  Miről van szó?
  Merre vagy? Csak nem hiányoztak annyira az albumjaid, hogy...?

  Itt vagyok.
  De be kell vallanom, hogy...
  Én semmit sem tudok Sherlockról.

  Te nem olvastál Sherlock Holmest? Nem is nézted?

  Nem bizony. Még irodalom órán se figyeltem, mielőtt megkérdeznéd.

  Miles Stylesról el sem tudnám képzelni, hogy figyelne az iskolában.

  Ki az a Miles?

  Unalmas vagy. Ha-ha. Komolyan, mit tudsz Sherlockról?

  Egy nyomozó?

  Igen.

  Van egy asszisztense. Az a Vattson.

  Írd be a nevet Googlebe, hogy kijavítsa helyettem, mert, ha én javítom ki az fájdalmasabb lesz, mint, ahogyan levertelek sakkban.

  Félek tőled.

  Félj is!
  De orvosolnunk kell a problémádat.

  Melyiket?

  Azt, hogy semmit sem tudsz a legendáról. RDJ főszerepében mit szólsz hozzá?

  Te jó ég! Hány nyelvet beszélsz?

  Micsoda?

  Én is ezt mondtam, amikor nem értettem az üzeneted.

  Te nem tudod ki RDJ?

  Nem igazán.

  Tony Stark? Bosszúállók?

  Nem olvasok könyveket.

  Percekig nem érkezik válasz. Beindítok egy mosógépnyi ruhát és kétszer is elgondolkozom azon, hogy mit kezdjek magammal. Thomas továbbra sem válaszolt és csak úgy beállítani hozzá nem fogok. Leó miatt. Inkább megírom neki, hogy elmehetnénk előbb és beülhetnénk a Bentóba. Az a kávézó neve, ahol Greg dolgozik és, ahova Daisyt is elvittem. Lesz mit mesélnem Thomasnak. A telefonom közben jelez egyet.

  Annyira hangosan röhögtem azon, amit írtál, hogy felkeltettem vele Pamacsot. És meg kellett etetnem. Miattad fog elhízni. Amikor itt vagy akkor is csak eteted.

  Még is mi volt ilyen vicces?

  A Marvel nem egy könyv, hanem egy filmuniverzum Stan Lee nagyszerű képregény sorozatából.

  Gyorsan utána nézek a Googlen. Valamint, a Watson helyesírásának is.

  És a bosszúállókkal mi a helyzet?

  Olyan sokat nem tudsz még...

  Remélem jó hallgatni a zenéimet.

  Még nem hallgatom őket. Épp a megfelelő színésszel készült Sherlockot keresem, hogy azt nézessem veled.

  Nem lehetne, hogy inkább a legrövidebbet nézzük?

  Nézesse velem? Ezt vegyem úgy, hogy áthívott? Ezen kérdésekkel állok be a zuhany alá, de még nem engedem meg a vizet.

  Akkor RDJ. Azt hiszem, az a leghosszabb.

  Ne kínozz.

  Um, most mennem kell, Tata keres, majd még beszelünk arról, hogy eljöhetnél a bandádért és felvilágosítanálak általános ismeretekből.

  Miért kell folyton bántani az ártatlan lelkem?

  Ez után megengedem a zuhanyt és próbálok nem az előző napra gondolni. De mindig Daisynél lyukadok ki. Ha az előző napra gondolok, ha nem. Ha teljesen átlagos dolgokra, akkor is. Csak rá gondolok. Már fáj a kezem, ahogy a sampont masszírozom fejembe, hátha attól el tudom felejteni a képet, ahogy hajnalban a cukrászda előtt hátrafordult ragyogó mosolyával. 

VirágszálamWhere stories live. Discover now