My Angry Angel (Taekook FF.)

11. Fejezet

(Visszatérünk Jungkook szemszögébe)

- Tudnod kell valamiről. - nagy levegőt vett és csak utána kezdett el újra beszélni. - Nem akarom őt azzal védeni, amit most fogok mondani, de oka volt rá, hogy kerüljön.
- Ezt valahonnan sejtettem. - horkantam fel cinikusan.
- Hallgass végig, nem azt mondom, hogy jogosan tette ezt, de valahonnan meg tudom érteni. A szülei azt várják tőle, hogy tovább vigye a nevét. - nem vártam meg, míg folytatja, újra bele kotyogtam.
- Még mindig nem értem, hogy ennek mi köze hozzám.
- Ha még egyszer beleszólsz nem is fogod tudni. - küldött villámokat a szemével és én jobbnak véltem tényleg csendben maradni, ilyenkor nagyon ijesztő tud lenni. - Szóval, Taehyungnak menyasszonya van. - bökte ki hirtelen és az én tüdőmben bennrekedt a levegő. Ez nem lehet. - Nem akarta, hogy tudd, mert nem akart megbántani vagy rosszat neked. Viszont én csak ennyit mondhatok, a többit tőle kell megkérdezned. Csak még annyit szeretnék mondani, hogy beszélj vele, hidd el, ő sem érzi jobban magát nálad. - azzal felkelt a matracról és összekapta a szétdobált cuccait. - Később beszélünk. - mosolygott rám, majd kilépett a lakás ajtaján.

Miután elment, mélyen a gondolataimba zuhantam. Nem is sejtettem, hogy ez állhat a háttérben, én pedig önző módon csak magamra gondoltam. Ő csak megpróbált engem megvédeni, bár nem tudom, hogy ez miért történhetett meg, hisz nem tud az érzéseimről, talán ő is érez irántam valamit?
Gyorsan elhessegettem ezt a gondolatot, hisz lehetetlent képzeltem. Gondolataimból a telefonom újbóli csörgése szakít ki, de most Jimin nevét jelezte ki. Elhúztam a zöld kis ikont és a fülemhez emeltem a készüléket.

- Cső haver, van kedved egy kicsit inni? Rád férne már egy kis kimozdulás. - szólt bele azonnal szőke barátom és hallottam a hangján, hogy közben valószínűleg mosolygott.
- Nem igazán... - de nem tudtam folytatni, mert közbe vágott.
- Remek, mert itt vagyok a ház előtt, szóval siess, mert azért elég hideg van. - azzal fogta és le is tette. Megforgattam a szememet és elkezdtem felöltözni. Egy fekete farmert és mellé egy fehér pulcsit vettem fel, meg a kabátomat. A telefonomat és a tárcámat a zsebembe süllyesztettem és már útra kész voltam. Semmi kedvem ehhez az egészhez, de, ha már idáig eljött ez az eszement, akkor csak nem hagyom cserben.

Lekocogtam a lépcsőn ugyanis újfent nem volt szabad a lift és pár pillanat múlva már ki is léptem a főbejáraton.
- Na, végre, hogy leértél. Menjünk. - karolt át és elindult a szokásos helyünk felé.
- Mi ez a hirtelen jött ötlet? - kérdezetem rá, mikor már félúton jártunk.
- Csak régen voltunk már bárhol is hármasban és gondoltam ez egy jó alkalom arra, hogy végre kibéküljetek Taeval. Rossz nézni, hogy tudomást sem vesztek egymásról plusz nemsokára itt van a szülinapja is és addigra jó lenne, ha kibékülnétek. - hadarta el és mire végzett, addigra már oda is értünk a bárhoz, ahol Taehyung várt már ránk.

Szűk farmere kiemelte lába izomzatát és nem tudtam megállni, hogy ne legeltessem kicsit rajta a szemem. Haját most nem vasalta ki és ezért kissé hullámosan terült szét feje tetején, egy kicsit már lenőtt a festés így a kék szálak tövei, már sötét barnák voltak. Szemei enyhén csillogtak a rájuk vetülő minimális fény miatt és, amikor észrevette, hogy közeledünk, szinte azonnal szemeimbe nézett, de nem tartott tovább pár másodpercnél. Jiminre tekintett és száját egy lágy mosolyra húzta, míg lepacsiztak. Halkan köszöntem, szinte nem is adtam hozzá hangot, majd beléptünk az üvegből készült ajtón. Bent nagy a hangzavar és hangosan szólt valami zene, amire lötyöghetett a tömeg. Elég zsúfolt ma este a hely, de mi nem nagyon foglalkozva ezzel leültünk a fenti gallérian.
- Mit isztok? - kérdezte meg Chim.
- Én csak egy sört szeretnék. - válaszoltam.
- Szóval egy vodka-narancs. Te Tae? - fordult felé, mit sem törődve azzal, hogy nem is azt mondtam, amit ő elismételt, vagy csak így mutatja, hogy egyébként mindegy lett volna, mit mondok, akkor is valami erőset hoz.

Mikor visszatért az italokkal csak szélesen rám mosolygott aztán barátunkra nézett.
- Na és mi újság mostanában veled? Eléggé eltűntél. - szegezte azonnal hozzá a kérdést, mintha nem tudná a dolgokat.
- Csak el kellett pár dolog intéznem plusz kicsit ráfeküdtem a tanulásra. - kortyolt bele a whisky-Colájába unottan.
- Ne már, biztos van valami más is, hisz nem nagyon volt még erre példa. - húzza tovább a húrt, de szerencsére pont időben érkezik meg a felmentő sereg Jimin öccsében. Olyan rég láttam már, hogy ha nem hasonlítana ennyire a bátyjára, fel sem ismertem volna.
- Jihyun, de rég láttalak. - állt fel Chim és megölelte testvérét, majd megborzolta kissé fekete haját, amiért egy gyilkos pillantást kapott cserébe, de hamar elmosolyodott ő is.
- Jó újra látni. - válaszolt csak ennyit.

Róla azt kell tudni, hogy három évvel fiatalabb bátyjánál és eddig a szülővárosukban járt iskolába. Szinte kiköpött mása Jiminnek annyi különbséggel, hogy kicsit kerekebbek a szemei és alacsonyabb is pár centivel, de mégis, mintha ikrek lennének. A személyiségükről ez már nem éppen elmondható. Míg Chim egy szeleburdi és energiával teli, szabad szellemű srác, addig Jihyun kicsit komolyabb és megfontoltabb. Ezek ellenére mégis nagyon jól kijönnek, és mindig számíthatnak egymásra, persze a szurkálódások náluk is megvannak, mint minden más testvérpárnál.

Leült közénk és elkezdte mesélni, hogy mégis mi szél fújta erre. Kiderült, hogy ő is úgy gondolta, hogy jobb lesz neki, ha a nagyvárosban tanul tovább, így közölte drága barátunkkal, hogy befoglalja a vendég szobáját. Sok minden másról is beszélgettünk és éreztem, hogy az a pia mennyiség, amit bevittem a szervezetembe, igen hamar végig szaladt rajtam így fogtam magam és elmentem a mosdóba.
Megmostam az arcomat és egy ideig csak a tükörben figyeltem magamat. Nem hittem, hogy ennyi idő után tudjuk majd jól érezni magunkat egymás közelében Taeval, most mégis ez történik, mintha csak egy szép álom lenne, ami nagyon valóságosnak tűnik.
Miután megtöröltem a kezeimet és kiléptem a mosdó ajtaján, viszont megváltozott a véleményem. A szép álomkép hirtelen átcsapott egy rémálomba, mikor megláttam őt egy lánnyal csókolózni igen hevesen a fal mellett. Elviharzottam mellettük és nem is értettem, hogy miért érint ez meg engem ennyire, csak fogtam és levágtam magam Jimin és Jihyun mellé.
- Tae hol van? - kérdezte meg azonnal szőke barátom.
- Kérdezd meg a csajtól, akinek a manduláját vizsgálja. - vágtam rá dacosan és egy huzamra lehúztam a poharamban lévő alkoholt.