Méregváltó (Sophia Gift I.)

13.

– Az, hogy egy vérfarkasfalkát tartasz a hátsó kertben... – kezdte Zak.

Farkasember, nem vérfarkas. Vérfarkas az a farkas, ami emberre vadászik. „Civilizált" farkasok közt sértésnek számít.

– Én ilyet sosem mondtam – vágtam közbe sietve. Még csak az kéne, hogy a farkasok ne csak törvénytelen házfoglalóként, de még árulóként is tekintsenek rám.

– Mercy volt kint lecsekkolni téged. Ő látta őket. Gyorsan szétfutott a híre – mondta Zak nevetve. – Szóval, amellett, hogy a többiek elképzelni sem tudták, hogy egy magadfajta csaj csak úgy besétál közéjük a fészekbe a semmiből, ráadásul eléri, hogy titkokat áruljanak el neki... Emellett egy falkányi vérfarkas kézben tartása nagy híredet keltette.

– Aha. A lényeg, hogy tartanak tőlem? – Így már hála és adósság és óvatosság. Egyre csak javulnak a túlélési esélyeim.

– Ja. Szóval nem hiszem, hogy mi voltunk. Körbenézek, hogy ki szabadult meg mostanában egy kis anyagtól. Te meg most egyél és aludj! És vigyázz a hátsódra! Mi ketten tudjuk, hogy a vérfarkasok nem védenének meg, de...

Nem tudtam meg, honnan tudja, vagy hogy mi lett volna a „de", mert a főfarkas morgása félbeszakította.

– Ne mond, hogy ezt végighallgatta egy vérfarkas!

– Oké. – Nem mondom, ha nem akarja.

– Szófia.

Te jó, csillagos ég. Nem is tudom, ki hívott utoljára így.

– Szerencséd, hogy kedvellek.

Kedvel? Tényleg?

Oké. Talán mégis van egy sárkányhaverom.

– Majd hívlak, hogy mire jutottam. Addig is próbálj nem belekeverni mást – sziszegte.

Ez fájt.

Belekeverni mibe? Csak a szokásos, „ha megmondom, meg kell, hogy öljelek" dolog, vagy valami több?

Zak kinyomta, úgyhogy már nem tudtam megkérdezni.

A telefont visszaejtettem az éjjeliszekrényre, én meg hátradőltem az ágyon.

– Megkérdezzem, hogy mit kerestél egyedül egy sárkányfészek közepén? – nézett le rám ültében hátrafordulva Geri.

Okos farkas.

– Ne.

– Hol van?

– Messze.

– Mennyire?

Ásítva csóváltam a fejem.

Ha elmondanám, az a belekeverés kategóriába esne, bármiről is van szó.

– Elég messze, hogy ne kelljen aggódnod miatta, ha nem tudsz túl sokat.

– És ha igen? – erőltette a témát.

– Nekik semmi sincs túl messze. Tudnak repülni. És nem ijednek meg egy falkányi farkastól. Bár, ha nem akarnak nagy felhajtást... – akkor akár még az is lehetséges, hogy egy fegyelmezett falkának lenne esélye ellenük. – De nem szabad őket lebecsülni. Ha szükség lesz rá, mindent elmondok, ami segíthet a legyőzésükben. – Feltéve, hogy addig nem halok meg. – Így jó?

Sárkányok vs. farkasemberek. Egyedülálló csata lenne.

Geri egy darabig összevont szemöldökkel nézett rám, majd bólintott.

– Ha ennyit ráncolod a homlokodat, előbb-utóbb úgy marad – figyelmeztettem egy újabb ásítás kíséretében. – Ha minden jól megy, reggel megtudjuk, ők voltak-e – tettem még hozzá.

– Miért mondta a... barátod, hogy te lehettél a célpont? – engedte el a lényegtelen megjegyzést a füle mellett. – Sokan tudják, hogy mire vagy képes?

– És hogy hajlandó vagyok meg is tenni? Nem. Nem sokan. A lehetőség megvan, de nem túl nagy. És nem a barátom – motyogtam, és lassan ülő helyzetbe kecmeregtem. – Neked meg nem kellene már visszamenned a falkádhoz?

– Nem kell. Feküdj le. Mindjárt elalszol.

– Tudom. – De Geri mit csinál még mindig itt? – Most mi lesz?

– Most alszunk.

Nagy szemeket meresztettem rá.

– Mi alszunk? – Hirtelen melegem lett.

– Mi. Fogd fel úgy, hogy én leszek a testőröd.

– Fogjam fel úgy... – beugrott pár testőrös film. Megráztam a fejemet.

– Nem mindenkit őriz egy igazi farkas – tette hozzá.

Ráadásul egy falkavezér. Értem én.

– Szóval érezzem magam megtisztelve.

– Minimum. Na, irány az ágy.

Mintha nem épp az ágyon ülnék.

– Oké – mondtam óvatosan.

Fölállt és kiment.

De hova? Vajon hogyan gondolta pontosan ezt az „alszunk" dolgot? Itt marad a házban vagy mi?

Pár perc múlva egy fekete-szürke óriásfarkas surrant be a szobaajtón, és ugrott fel mellém.

Így már világos.

– Farkastestőr – motyogtam, miközben hozzábújtam. Ki hitte volna, hogy a bundája ilyen kellemes. Meleget és biztonságot sugároz. – Kell egyet szereznem állandóra.

Geri farkasa halk, doromboláshoz közeli morgással válaszolt.