comestion | jikook

4-05

Jól éreztem magam Soojin és Felix társaságában. Jungkook modern háza azért a mi hangulatunkra is rátett, hiszen a filmezés is sokkal jobb volt egy nagyobb televízión, mint az én kicsi laptopomon. Nyilván, az is jobb, mint a semmi, de mi jelenleg örömmel használtuk ki azt, hogy – mondhatni – luxus körülmények között sírhatunk, vagy éppen ordibálhatunk egy tárggyal. Ez nálunk teljesen normális, egyikünk se tud csendben lenni, mindig reagálni kell valamit egy-két érdekesebb, vagy éppen idegromboló eseménynél.

Közösen még a főzést is elintéztük – javarészt Soojin és én, hiszen Felixnek és a konyhának is jobb, ha ő távol marad tőle –, illetve a mosást is, amire a ház tulajdonosa képtelen. Minden ilyen dolgot én csinálok, s nem azért, mert nem tudja használni a mosógépet, szimplán rossz nézni, ahogy szenved vele. A maga módján önálló, de üvölt róla, hogy ezt a pozíciót nem neki szánta az élet.

Nagyon vártam már az estét, hiszen Jungkookkal randira megyünk. Ez mindkettőnk számára egy egészen furcsa procedúra, hiszen soha nem csináltunk ilyet. Minden volt már köztünk, kivéve ilyen... Komolyabb rész. Legalább is érzelmileg meghatározó. Azért szexelni és csókolózni lehet úgy is, hogy nem szeretjük a másik felet. Igaz, randizni is, de nekem nagyon nem tudja dobogtatni a szívemet ez a kis tervben lévő kiruccanás.

Fogalmam se volt, hogy mit tervel Jungkook, hiszen nem árulta el. Igaz, sorolt fel elég sok helyet, ahova elmehetnénk, de nem figyeltem, s egyet se tudnék felidézni a – legalább – 10-ből. Szóval teljességgel meglepetés lesz. Ezzel már csak az volt a baj, hogy nem tudtam, hogy hogyan öltözzek fel. Ha étterembe megyünk, akkor azért nem ártana egy kicsit elegánsabban, viszont, ha csak sétálni egy parkba, akkor viszont lehetne picit kényelmesebbe, akár sportosabba is öltöznöm.

Végezetül – kihasználva, hogy itt van a két legjobb barátom – kikértem a jelenlegi bébiszittereim véleményét ezzel kapcsolatban. Felixnek csak úgy csillogott a szeme, hogy engedélyt kapott arra, hogy felöltöztessen, míg Soojin megpróbálta elmagyarázni az izgalomba jött omegának, hogy most nem kihívónak kell lennem, mert nem az a cél, hogy a végén összebújjunk az alfával, s egy éjszakán át kardióztassuk a lepedőt. Ellenkezőleg, ki kell elégítenünk a lunámat, de máshogy. Az érzelmesebb odalát kell kitapogatnunk, s mindent elkövetni, hogy lenyugodjon.

A legegyszerűbb módnál maradtunk. Egy fekete nadrágot vettem fel, s egy bézs kötött pulcsit. Nem volt olyan jó idő, sőt, egészen hideg volt. De így talán nem is fázok meg, ha kinti program lesz, s egy étterembe se úgy mennék, mint egy utcai suhanc.

- Szerintem jól fogsz így kinézni. – igazgatta a hajamat Felix, míg Soojin elindított egy mosást a ruháimmal, amiket ma hordtam, s mosolyogva, mellkasa előtt összefonva a karjait, az ajtófélfának dőlve nézett rám.

- Tudod mikor akarlak ilyen izgatottnak látni? – kérdezte, de folytatta is, a kérdéssel csupán a figyelmet akarta magára terelni. – Amikor majd összeházasodtok. – mondta kedves hangnemben, én pedig pironkodva lehajtottam a fejemet, s megrántottam a vállamat.

- Ott is ő lesz a legszebb. – kuncogott Felix, s ölelt meg. – Viszont én követelem magamnak a búcsúbulit. El sem hiszem, hogy te leszel előbb fehérben és nem én vagy Soojin. – forgatott szemet.

- Én szamár előre. – jegyezte meg csípősen Soojin, de Lix csak kuncogva ölelte meg őt is. – Viszont én is csodálkozom, ez tény. – bólogatott, én pedig sértettem felhúztam az orromat. Azért, mert történtek dolgok, még nem kell annyira szerencsétlennek hinni, hogy nem is fogok soha senkivel összejönni. – De ettől függetlenül nagyon örülök, és szerintem Jungkook se csak hülyéskedik. – rázta a fejét. – Azt mondtad, hogy nem igazán volt párkapcsolata. Lehet, hogy így akar maga mellett tartani.